A horvát választási kampány légkörére rányomták bélyegüket a közelmúltbeli korrupciós botrányok, s ez a kormányzó konzervatívok súlyos vereségéhez, és a baloldali-liberális ellenzék fölényes győzelméhez fog vezetni közvélemény-kutatások szerint.

A választások után öt nappal, december 9-én írja alá Horvátország az uniós csatlakozási szerződést, s az ország várhatóan 2013. július 1-jén válik az EU-tagjává válik.

A választás kimenetelét mégis az elmúlt hónapok szenzációszámba menő, rendre a hatalmon lévő Horvát Demokratikus Közösséghez (HDZ) és korábbi vezetőihez köthető korrupciós botrányok döntik majd el.

A közvélemény-kutatások szerint a szavazók többsége változást akar a hatalom élén. A felmérések is azt jelzik, hogy a Horvátországi Szociáldemokrata Párt (SDP) vezette ellenzéki balközép-liberális pártszövetség - amelyet "Kukurikú"-koalíciónak neveztek el az első találkozójuk színhelyéül szolgáló étterem után - jóval népszerűbb a 2003 óta hatalmon lévő HDZ-nél.

A Vecernji List című napilap által a múlt csütörtökön ismertetett adatok szerint az SDP vezette szövetség 79 helyet szerezhet a 151 fős parlamentben, hárommal többet, mint amennyi az abszolút többséghez szükséges. Az SDP koalícióját fogja ráadásul erősíteni az a nyolc kisebbségi honatya is, aki hagyományosan a győztessel szövetkezik.

A HDZ-nek 46 képviselője lehet azzal a három honatyával együtt, akiket külföldön élő horvát állampolgárok juttatnak be a parlamentbe. Ez esetben a HDZ-nek ugyanannyi mandátuma lenne, mint amennyit a 2000-es választáson szerzett, amikor is az eddigi legrosszabb eredményét produkálta a párt. A HDZ parlamenti frakciója húsz képviselővel csökkenne. Egyes politikai elemzők szerint ez belső vitákat gerjeszthet, mások pedig a párt szétesését sem zárják ki.

Előrehozott parlamenti választások kezdődtek Szlovéniában

Szlovéniában előrehozott parlamenti választások kezdődtek vasárnap. A szavazóhelyiségek reggel - helyi idő szerint - hét órakor nyitottak és este 19 óráig tartanak nyitva.

Közvélemény-kutatások adatai szerint Janez Jansa volt miniszterelnök jobbközép Szlovén Demokrata Pártja a legnépszerűbb politikai erő az országban. Második a Zoran Jankovic ljubljanai polgármester, az ország egyik leggazdagabb embere vezette balközép (Új Szlovénia) tömörülés, míg Jansa egykori minisztere, a Gregor Virant által vezetett jobbközép Polgári Lista a harmadik. Szlovénia Szociáldemokrata Pártjának, amelynek élén Borut Pahor kormányfő áll, csak a negyedik a népszerűségi listán.

A Borut Pahor vezette kormány idén szeptemberben bukott meg. A kudarc hátterében gazdasági okok állnak. A Pahor vezette koalíció azután került kisebbségbe a parlamentben, hogy pártjai között nézeteltérés támadt a reformpolitikát illetően, amelyet a választópolgárok idén tavasszal több népszavazáson nagy többséggel elutasítottak. A koalíciós viszály nyomán előbb a DeSUS (nyugdíjasok pártja), majd a Zaresz nevű liberális párt fordított hátat Pahor kormányának, amely így már csak két párt 33 képviselőjére számíthatott a 90 tagú törvényhozásban.

Pahor öt új miniszter tervezett kinevezését összekapcsolta a kormánya iránti bizalom kérdésével, így akarván támogatást szerezni vitatott reformjaihoz. A DeSUS és a Zaresz képviselői azonban az ellenzékkel együtt szavazva megbuktatták a kisebbségi kormányt.

Janez Jansa 2004 és 2008 között volt miniszterelnök, s ő vitte be Szlovéniát az eurózónába. Kampánya során a politikus kiadáscsökkentést, némi adómérséklést, a banki hitelezés bátorítását, a privatizáció felgyorsítását és nyugdíjreformot ígért  választási győzelme esetére.

Szlovénia nagyban függ az exporttól, közel áll a recesszióhoz, az országban az elmúlt három évben megduplázódott a munkanélküliek aránya, az alapkamat pedig az euróválság hatására, különösen a szomszédos Olaszország gazdasági nehézségei miatt, 7 százalékosra emelkedett.