Németországban tovább vitáznak az egykori keletnémet állambiztonsági szolgálat (Stasi) iratállományáról és a szolgálattal fenntartott kapcsolat átvilágításával foglalkozó törvényről, amelynek első változata pontosan húsz éve lépett életbe, módosítása pedig újévkor lép hatályba. Az ellenzéki szociáldemokraták szerint egy paragrafus miatt megbukhat az alkotmánybíróságon a módosítás.
A vitatott rendelkezés Roland Jahnnak, a Stasi iratanyagát kezelő hivatal vezetőjének kezdeményezésére került a jogszabályba, és kimondja, hogy a hivatalnál dolgozó egykori Stasi-alkalmazottakat át kell helyezni más állami munkahelyre. A szociáldemokraták szerint ez a rendelkezés ütközik a munkajogi szabályokkal és az alkotmánnyal is, az egykori Stasi-alkalmazottak így munkajogi perekkel vagy az alkotmánybírósághoz fordulva egyetlen paragrafus megtámadásával az egész törvényt megbuktathatják.
Kedden kifejtette álláspontját Joachim Gauck, a hivatal első vezetője is, aki az n-tv hírtelevíziónak nyilatkozva rossz döntésnek nevezte a Stasi-múlttal terhelt munkatársak eltávolítását. "Ezek az emberek 20 éven át a jogállamot szolgálták, most pedig úgy teszünk, mintha közvetlenül a diktatúrából vettük volna át őket" - mondta Joachim Gauck, aki 1990-től 2000-ig vezette a hivatalt. Hozzátette: sajnálatos, hogy 20 év után megszűnt a konszenzus a törvényhozás frakciói között a Stasi-múlt feldolgozásáról.
Joachim Gauck azt is elmondta: az érintettek közül többen az ő idején kerültek a hivatalhoz, alkalmazásukat pedig alapos ellenőrzés előzte meg. Csak olyan egykori Stasi-alkalmazottakat választottak be a szolgálat történetét, tevékenységét feldolgozó intézmény állományába, akik titkon támogattak ellenzékieket.
Roland Jahn arra hivatkozva kezdeményezte a 40-45 ember áthelyezését, hogy további foglalkoztatásuk a Stasi-áldozatok arcul csapását jelentené. Az ellenzéki Zöldek és a szociáldemokraták a törvény megszavazása után Christian Wulff államfőhöz fordultak, szorgalmazva, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza a törvényhozásnak átdolgozásra.
Az államfő azonban karácsony előtt aláírta a törvényt, amely így január 1-jén hatályba lép. Keddi német lapjelentések szerint a szociáldemokraták továbbra is fenntartják kifogásukat. A volt Stasi-alkalmazottak "igen jó esélyekkel támadhatják meg a jogszabályt" - vélte Dieter Wiefelspütz, az SPD szakpolitikusa.
Az első Stasi-törvény 1991. december 29-én lépett hatályba. A bő 110 ezer folyóméternyi iratanyagot kezelő hivatalhoz két évtized alatt nagyjából 1,7 millió megkeresés érkezett közalkalmazottak, közhivatalt betöltő személyek átvilágítására, több millióan pedig, akiket a Stasi megfigyelt, betekintést kértek a rájuk vonatkozó dokumentumokba. Az érdeklődés húsz évvel a rendszerváltás után sem csökken, idén 76 ezer állampolgári megkeresés érkezett a hivatalhoz.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
