A történelem talán legnagyobb államvédelmi hatósága és az egyik leghírhedtebb diktatúrája után van mire figyelni az irattárakban. A német példából Magyarországon is lehet okulni az ügynökakták októberi megnyitása előtt.
Új sorozatunkban bemutatjuk a keleti blokkban végbement rendszerváltások, rendszerváltozások, rendszerváltoztatások történetét. A mostani részben a Német Demokratikus Köztársaság, vagyis az NDK felbomlásához vezető folyamatokat beszéltük át Slachta Krisztina történésszel, a téma kutatójával.
Vlagyimir Putyin 1985-től 1990-ig - Kelet-Németországban tartózkodva - tanúja volt egy diktatúra bukásának, amely hamarosan a Szovjetuniót is magával rántotta. Nehéz lenne elhinni, hogy ezek az évek ne formálták volna a fiatal hírszerzőtiszt pszichéjét. Körülbelül tíz év elteltével a fiatal KGB-ügynökből Oroszország második elnöke lett. Kelet-Németországban szerzett tapasztalatait felidézve megérthetjük, mire gondolt, amikor már elnökként egyszer ezt mondta: „Azoknak, akik nem bánják a Szovjetunió felbomlását, nincs szívük – azoknak, akik eredeti formájában akarják feltámasztani, nincs eszük.” Részlet a Diktatúra 2.0 című könyvből.
Az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) állambiztonsági minisztériuma (Stasi) éveken át információkat gyűjtött Olaf Scholz jelenlegi német kancellárról.
A Balaton Brigád elnyerte a Berlinale Co-Pro Series nevű rendezvény díját. A rendezvényen a magyar kémthriller másik kilenc nemzetközi koprodukcióban érdekelt sorozattervvel versenyzett.
Jóval a Facebook előtt, kézműves titkosszolgálati módszerekkel szokatlanul sikeres konteót gyártottak Moszkvában és Kelet-Berlinben arról, hogy a HIV-vírus egy amerikai laborból szabadult ki.
Bár a hivatalos verzió szerint Vlagyimir Putyin 1985–1990-es drezdai KGB-kiküldetése nem volt túl mozgalmas, egyre több jel utal arra, hogy a kémközpontnak számító Berlintől távol lévő városban a leendő orosz államfő kétes alakokkal, többek között Nyugat-ellenes terroristákkal tartott kapcsolatot.
Nemcsak bátorság, hanem időnként leleményesség is kellett a szökéshez az NDK határán, ahol 30 éve dördültek el az utolsó lövések.
A most végső felszámolásra ítélt barnaszénbányászat miliőjéből indult, Bob Dylannel is fellépő keletnémet rockzenész ellentmondásos életéről szóló film árnyalja a képet a közelmúltról.
Az orosz elnök a Bild nyomozása szerint 1985-ben vette át igazolványát. Segítségével szabad bejárását kapott az NDK állambiztonsági intézményeibe.
A bolsevik forradalom vezére, a vörös csillag, a békegalambok – mind szerepelnek azon a hatalmas üvegfestményen, mely egykor a rettegett keletnémet állambiztonság központját díszítette.
Kim Philby, a legendás kettős ügynök elképesztően pofátlan hírszerzési módszereibe avatta be az ámuló stasisokat 1981-ben. A BBC előtúrta a Stasi-archívumból az erről szóló hangfelvétel.
A szovjet titkosszolgálatoknak alárendelt kelet-európai állambiztonsági szervezetek elképesztő kegyetlenséggel léptek fel saját állampolgáraikkal szemben. Ha nem ezt tették, akkor egymás között alakultak ki nézeteltérések. A keletnémet Stasi például 1982-ben kifogásolta, hogy a magyar hatóságok túl humánusan bánnak egy NDK-s családdal.
„Gyerünk az utcára” – hirdette meg a jelszót az ismert színésznő, Jutta Wachowiak, megadva ezzel a kezdőlökés az egykori NDK legnagyobb „nem állami” demonstrációjához. Az 1989. november 4-ei tiltakozóakciót furcsa körülmények között kellett lebonyolítani, mégis egy olyan folyamat része lett, amit drasztikusan szakított félbe az NDK megszűnése. És ami átírta a német értelmiség egy részének életét.
Hiába igyekezett szemmel tartani az NDK-s állambiztonság a Magyarországon vakációzó németek legtöbbjét, erőfeszítései nemigen hajtottak hasznot – derül ki egy új, az eddigieknél részletesebb kutatásból.
Megtalálták a berlini Stasi Múzeumból hét, illetve nyolc éve ellopott kiállítási tárgyakat, köztük Erich Mielkének, a keletnémet titkosrendőrség vezetőjének irodai telefonját.
Csaknem 7 millió iratbetekintési kérelem és megkeresés érkezett az egykori keletnémet állambiztonsági hatóság (Stasi) iratanyagát kezelő hivatalhoz az intézmény megalapítása óta eltelt 21 évben - közölte szerdán a berlini központú hivatal.
Számítógéppel rekonstruálják az egykori NDK titkosszolgálatának összetépett iratait. A több millió papírszeletke összeillesztése évekig tartott – tudósított a dpa német hírügynökség.
A német kancellár szóvivője cáfolta, hogy Angela Merkel az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tevékenységét az egykori keletnémet titkosszolgálat, a Stasi tevékenységéhez hasonlította volna.
Elutasította a német kancellár, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) hírszerző tevékenységét a hírhedt keletnémet kommunista állambiztonsági hatóság, a Stasi által folytatott megfigyelő-, illetve kémtevékenységhez hasonlítsák.
