Emil Boc a kormány hétfő délelőtti ülésén közölte döntését, mint mondta: döntésével csillapítani szeretné a feszült romániai közhangulatot, egyúttal megóvni az ország gazdasági stabilitását. "Lemondtam, mert számomra kevéssé fontos, hogy a székemben maradjak, az ország számára viszont rendkívül fontos, hogy a remények tovább éljenek" - jelentette ki. A tisztséget a 44 éves Predoiu az új kormány megalakításáig tölti be.

Közben a Boc-kormány ma reggeli lemondását követően egyelőre csak a szociáldemokrata-liberális-konzervatív (USL) ellenzéki koalíció jelentette be álláspontját, amellyel részt vesz a déli órákra az elnöki palotába Traian Basescu által összehívott konzultáción. „Már csak két lépés van hátra, hogy Románia megkapja az esélyt egy új, legitim politika vezetésre, s ezek Basescu lemondása és az előrehozott választások kiírása” – nyilatkozta ma délelőtt közös sajtótájékoztatóján Victor Ponta szocdem (PSD) és Crin Antonescu liberális (PNL) pártvezér, akik megerősítették, hogy elmennek az államfői konzultációra és ott ezt a két dolgot kérik majd.

Mit szólnak a magyarok?

A nagyobbik kormánypárt még nem foglalt állást, ami érthető, hisz a pártvezér maga a lemondott Emil Boc. Ám az államfőhöz közel álló Elena Udrea turisztikai és vidékfejlesztési miniszter ma délelőtt új kormányfőről és egy átalakított kabinet lehetőségéről tett említést, vagyis több miniszter is a helyén maradhat. Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke, kulturális miniszter az államfői konzultáció előtt nem akart konkrét variációs lehetőségekkel előállni, a múlt héten viszont még ellenezte az előrehozott választásokat, szerinte erről csak a lakosság megkérdezése után kellene dönteni. Igaz, azóta gyökeresen módosult a politikai helyzet, viszont nem kell elfelejteni, hogy az RMDSZ várhatóan szó nélkül elfogadja a Boc-féle PDL változatát.

Emil Boc (balra) távozhat, Traian Basescu kavarhat

AP

Már korábban felvetődött egy szakértői kormány felállítása, a román sajtó vasárnap egész névsort közölt a lehetséges technokrata kormányfőkből, de Adrian Vasilescu, a jegybank kormányzójának egyik legbefolyásosabb tanácsosa szerint erre kevés az esély. Azt már biztosan tudni, hogy maga a kormányzó demokrata-liberálisok a koalícióban fejtették ki nyílt elégedetlenségüket Emil Bockal kapcsolatban, aki Basescu egyik leghűségesebb csatlósának számít, de a párt által megrajzolt forgatókönyv a novemberi, összevont helyhatósági-parlamenti választásokat tekintve váratlanul elbukott a gyakran hatalomkiszolgálónak bélyegzett Alkotmánybíróság múlt heti döntésén.

A PDL-ből kiszivárgott információk szerint ez volt az utolsó csepp a belső hatalmi harcoktól is megosztott pártban, amelynek politikusai már készültek a novemberi kettős megmérettetésre.

Hogy a variációk közül melyik valósul meg, az kizárólag a PDL mellett a titkosszolgálatokra, hadseregre, Alkotmánybíróságra, Korrupcióellenes Ügyészségre döntő befolyással rendelkező Traian Basescu szándékától, forgatókönyvétől függ, a pártokkal való ma déli konzultáció csupán demokratikus színjáték lesz.

Súlyos ár

Tavaly 2011-ben Románia 2,5 százalékos gazdasági növekedést könyvelhetett el, amely az egyik legmagasabb volt az Európai Unióban. Az infláció az utóbbi húsz év legalacsonyabb számait érte el, az euró-lej árfolyam stabil, az államadósság az egyik legalacsonyabb szintű az Európai Unióban, a költségvetési deficit ugyan ellenőrzés alatt áll, de finanszírozható. Mindennek azonban ára volt: az országnak készenléti hitelmegállapodást kelllett kötnie az IMF-fel, amely nagyon kemény takarékossági programot diktált, többek között radikálisan csökkentették a bérek és a nyugdíjak összegét is.

A megszorítások, privatizációs döntések az utóbbi évek legnagyobb demonstrációit gerjesztették Bukarestben és az ország több nagyvárosában. A tüntetéshullám január közepén kezdődött, pár nappal az után, hogy Raed Arafat, az egészségügyi minisztérium helyettes államtitkára lemondott posztjáról a sürgősségi ellátás és a mentőszolgálat tervezett átalakítása és privatizációja ellen tiltakozva. Bár Arafat lemondása után pár nappal, január 13-án Traian Basescu államfő kérésére a kormány visszavonta a sokat bírált törvénytervezetet, a tüntetések folytatódtak, a január 14-15-i hétvégén pedig a fővárosi demonstrálók egy része nekirontott a rohamrendőröknek és Bukarest utcáin elszabadult az erőszak. A tüntetések változó intenzitással azóta is tartanak.