Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A Spiegel Online Orbán Viktor csütörtöki beszédéről, a német Handelsblatt a magyar befektetési lehetőségekről, a svájci Neue Zürcher Zeitung és az osztrák Wirtschaftsblatt a kötelezettségszegési eljárásokról, illetve a kohéziós források kilátásba helyezett zárolásáról közölt cikket, a lengyel Rzeczpospolita Magyarország nyugati sajtóban való megjelenésével foglalkozott.
A Spiegel Online a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) csütörtöki fórumán elhangzott kormányfői beszéddel foglalkozott Orbán miniszterelnök "vidéki kócerájjal" hasonlítja össze az EU-t címmel. A Spiegel szerint Orbán szerdán még igyekezett békülékeny hangot megütni az EU-val folytatott, elhúzódó vitában, de "egy nappal később már vége is szakadt a diplomáciának", Orbán kemény szavakkal bírálta az uniót. A lap felidézte a januárban indított kötelezettségszegési eljárásokat, amelyekkel kapcsolatban az Európai Bizottság szerdán "megerősítette, hogy még mindig nem kapott minden tekintetben kielégítő választ a kifogásaira".
A Handelsblatt című német üzleti lap Magyarországból rulettjáték lesz című összeállításában elemezte a magyarországi gazdasági helyzetet. Stefan Menzel kiemelte, hogy Kelet-Európa "érdekes" lehetőségeket kínál a befektetőknek, és míg Lengyelország és Csehország biztonságos, Magyarország és a Balkán a nemfizetés magas kockázatát hordozza és árfolyamkockázatokat is rejt.
A lap Gedeon Richter: a gyógyszer-specialista Budapestről címmel az összeállításban külön bemutatta a Richter gyógyszergyártó társaságot, amely a Handelsblatt szerint igen jól működik, de "megszenvedi" a kormány politikáját. A cég lassan felküzdi magát a vezető európai gyógyszergyártók közé, de megérzi az Orbán-kormány gazdaságpolitikája miatt az egész országot övező befektetői bizonytalanság hatását - írta az üzleti lap.
Csak részben elégedett Brüsszel Magyarország válaszaival, ezért a januárban indított három kötelezettségszegési eljárásból szerdán kettőt a következő fordulóba léptetett - írta a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) pénteki nemzetközi kiadása. "A bizottságnak ez a szelektív eljárása lehetővé teszi az Orbán-kormány számára, hogy pozitívan lássa a fejleményeket" - írta a lap. Valójában a kötelezettségszegési eljárás rutin dolog, 2010 végén mintegy kétezer-egyszáz volt folyamatban, s húszból egy végződik a bíróság előtt - jegyezte meg az NZZ. "Hírek szerint a brüsszeli magyar delegációnál abból indulnak ki, hogy meg tud egyezni a kormány a bizottsággal, szükség esetén azonban egyes esetekben bíráknak kell dönteniük" - állt a cikkben.
Magyarország szívesen megkapná a készenléti hitelkeretet az IMF-től és az EU-tól, és nem szívesen veszítene el mintegy 500 millió euró regionális támogatást sem. Hogy ezt a két célt elérje, Budapest "beveti magát" annak érdekében, hogy eloszlassa az EU aggályait - írta a Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági napilap. Hogy hamarosan megkezdődhessenek a tárgyalások az EU-val és az IMF-fel, még csütörtökre virradó éjjel átadták Brüsszelnek az átdolgozott jegybanki törvényt. Eközben forró helyzet vár Magyarországra a pénzügyminiszterek keddi találkozóján, ahol a bizottságnak a kohéziós források befagyasztására tett javaslatról döntenek. Uniós jogászok kijelentették, hogy a zárolásnak csak 2015-ben lenne érezhető a pénzügyi következménye.
De Magyarországot ez nem nyugtatja meg - írta a lap. Hamarosan meg kell érkeznie Brüsszelbe egy levélnek, amelyben a GDP 0,4 százalékának megfelelő további hiánycsökkentésről tájékoztatják a bizottságot. Emellett Magyarország a döntés elhalasztására törekszik, hogy előtte mindent még egyszer alaposan meg lehessen vitatni - írta az újság egy meg nem nevezett diplomáciai forrásra hivatkozva.
A Rzeczpospolita konzervatív lengyel napilap pénteki elemzésében a magyar kormány ellen irányuló nyugati kampányhoz hasonlítja Francois Holland, a francia szocialisták elnökjelöltjének európai bojkottját. A lap meglepőnek tartja, hogy egyebek közt Angela Merkel német kancellár, Nikolas Sarkozy francia elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök hirtelen felfedezték "jobboldali azonosságukat", míg korábban az Európai Unió csaknem egyhangúlag - a lengyelek nélkül - támadta a konzervatív magyar kormányfőt. Érdekesnek nevezi, hogy Orbán Viktort az adó csökkentéséért, míg Hollande-ot éppen ellenkező terveiért bírálják.
A lap szerint nem a konzervativizmus, hanem az "'európaiságnak" való alávetettség elfogadása" az alapja a szövetségnek, melynek keretében az egyes országok minden új uniós szerződést aláírnak, "és még véletlenül sem tartanak róla hazájukban népszavazást". Kiemeli, hogy a feltételeknek megfelelő "jó európainak" mindent szabad: a lengyel pénzügyminiszter például nyugodtan bejelentheti a bankadót, melynek bevezetéséért Orbán Viktort a nyugati lapok "megalázták".
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.
A Cargolux három Boeing 747-ese közvetlenül az iráni légtér előtt tűnt el a nyomkövető rendszerekből, és azóta sem tudni, hol vannak.