Évek óta befejezetlenül áll a roma holokauszt áldozatainak emléket állító emlékmű Berlinben, miután az építkezés politikai viták és anyagi nehézségek áldozatává vált. Az emlékművet most civil összefogás keretében fejeznék be. A kezdeményezés mögött állók szerint a mai napig nem kellően feltárt roma holokausztra való emlékezés különösen fontos lehet az Európában újjáéledő idegengyűlölet és a magyarországi romaellenes atrocitások idején.
Már 1992-ben döntés született a felépítéséről, ám 20 év sem volt elég a Nemzetiszocialista rezsim alatt meggyilkolt szintik és romák emlékműve felépítésére Berlinben – igaz, 2008-ban legalább egy félkész építményig sikerült eljutni, amelyet aztán heves koncepcionális és politikai viták után nem építettek tovább. Ezen változtatna most az Európai Roma Kulturális Alapítvány (ERCF), amely az európai roma szervezek összefogása és a Roma Bölcsek kezdeményezés révén próbál rendet vágni az emlékmű befejezését eddig ellehetetlenítő nézeteltérések között a 7. Berlini Biennálén.
Bár a romák üldözése és kiirtása hasonlóan kiterjedten és szisztematikusan zajlott a második világháború idején, mint a zsidóké, a Porajmos, avagy roma holokauszt szinte a mai napig ismeretlen a köztudatban. A világháború során meggyilkolt zsidók emlékművét először egy civil mozgalom, a Perspektive Berlin kezdeményezte 1988-ban, ennek eredménye lett a 2004-ben átadott a Meggyilkolt európai zsidóság emlékműve. Emellett egyre többen kezdeményezték a nemzetiszocialista rezsim által üldözött egyéb csoportok szenvedéseiről való megemlékezést is.
A Német Szintik és Romák Központi Tanácsa nyomására 1992-ben ígéret született a német kormányzat részéről a Nemzetiszocialista rezsim alatt meggyilkolt szintik és romák emlékműve megépítésére, ám már a koncepció kidolgozása során nézeteltérések támadtak a roma és a szinti közösség tagjai között. 2008 végén végül megindult az építkezés, ám az izraeli Dani Karavan által tervezett emlékmű körül már az építkezés során heves politikai és anyagi természetű viták alakultak ki, olyannyira, hogy végül maga az építés is abbamaradt: az emlékműből mai napig mindössze egy nehezen értelmezhető funkciójú, kör alakú medence látható Berlin középpontjában.
A magyar székhelyű ERCF által útjára indított Roma Bölcsek kezdeményezés azokat a roma művészetek, polgárjogi aktivistákat és tudósokat fogja össze, akik az elmúlt évtizedekben a legtöbbet tették a romák egyenjogúságáért és elfogadásáért. Az Európa minden tájáról származó (Magyarországot Daróczi Ágnes televíziós műsorvezető és szerkesztő képviseli) roma bölcsek között található szociológus, író, zenész és holokauszt túlélő, első látványos akciójuk pedig a 7. Berlini Biennálén a politikai csaták eredményeképpen torzóban maradt emlékmű befejezésének elősegítése lesz - első körben egy kiterjedt aláírásgyűjtés, majd június elején személyes jelenlétük révén.
A 7. Berlini Biennálé épp azért lehet tökéletes alkalom minderre, mert a lengyel Artur Żmijewski által szervezett kortárs művészeti seregszemle fő témája a politika és a művészet ellentmondásos viszonya, amit az emlékmű sorsa tökéletesen jelképez. Az Európai Roma Kulturális Alapítvány célja az építmény kiemelése a politikai viták szűk teréből és hogy az ezekben elvesző emlékmű újra közüggyé váljon. A kezdeményezés mögött állók szerint emellett a roma holokausztra emlékezés igencsak aktuális azokban az időkben, amikor Európa szerte ismét egyre erősebb az idegengyűlölet, Magyarországon pedig romákat mészároltak le sorozatgyilkosok.
Régóta határérték felett mozgott az összkoleszterinszintem, és egy nap eljött az a pont, amikor úgy éreztem, harmincasként változtatnom kell az életemen ahhoz, hogy idős koromban is egészséges maradjak. Így sikerült megtennem az első lépéseket.
„Mindent megtettetek, hogy ártsatok a fiataloknak. Hoffmann Rózsától Balog Zoltánon át odáig, hogy bekúrtátok inkább az egész oktatást a rendőrség alá, mert más tervetek nem is volt, mint hogy kuss legyen.”
Három másik, magyar érdekeltségű ügyben is előreléptek.
Ajánló a HVG legfrissebb számából.
