A brit hetilap cikke szerint a francia elnökválasztás május 6-i második fordulójának esélyese "rossz (választás) lenne országa és Európa számára", mivel az elkerülhetetlen reformoktól való elzárkózása alááshatja Franciaország és az egész kontinens válságból való kilábalását. "Ha lenne szavazatunk május 6-án, azt Sarkozyre adnánk - nem érdemei miatt, hanem Hollande (hatalomtól való) távoltartása érdekében" - írta a lap, elismerve azt is, hogy az általa 2007-ben is támogatott Sarkozy jelenlegi elnök "protekcionista, és egyre inkább bevándorlás- és EU-ellenes" nézetei szintén aggasztóak.

"Franciaországnak reformokra van szüksége. Az államadósság magas és növekszik, a kormány 35 éve nem produkált költségvetési többletet, a bankok alultőkésítettek, a munkanélküliség tartós és káros, s a GDP (bruttó hazai termék) 56 százaléka (felett diszponáló) francia állam(szervezet) a legnagyobb az eurózónában. Hollande programja ugyanakkor nagyon gyenge válasznak tűnik minderre - főleg annak fényében, hogy Franciaország szomszédjai valódi reformokon mentek keresztül" - írta a lap.

Az Economist szerint Hollande sokat beszél a társadalmi igazságosságról, de keveset a jólét növelésének szükségességéről. Habár a költségvetési hiány csökkentését ígéri, ezt adóemeléssel, s nem a kiadások lefaragásával érné el. A cikk példaként említi a szocialista jelölt ígéretét, miszerint 60 ezer új tanárt alkalmazna - ez azonban ötéves ciklusa alatt 20 milliárd eurós többletköltséggel járna.

A lap nem ért egyet azon, általa optimistának nevezett nézetekkel, amelyek szerint a francia szocialistákhoz képest mérsékelt Hollande populista kampányígéretei - például az egymillió eurót meghaladó jövedelmekre kivetett 75 százalékos adó, valamint a Sarkozy által bevezetett nyugdíjkorhatár-emelés visszavonása - ellenére pragmatikus politikát folytat majd. Hollande "mélyen üzletellenes" és "nem elég bátor Franciaország átalakítására", továbbá a Szocialista Párt, valamint a reformok szükségességéről még csak nem is halló választók is ellenállnának egy hirtelen hátraarcnak - így valószínűtlen, hogy az elnöki poszt esélyese megválasztása esetén "helyesen fog cselekedni".

A lap szerint Hollande egyetlen helyes programpontja a Németország által megkövetelt szigorú takarékossági intézkedések megkérdőjelezése, amelyek visszavetik a gazdasági növekedést és megakadályozzák az eurózóna válságból való kilábalását. A megszorítási politika felülvizsgálatát azonban - számos európai ország vezetőjétől eltérően - nem a "helyes okból" támogatja: nem a makropálya vagy a fiskális szigor bevezetésének üteme érdekli, hanem a változás ellenzése és a francia társadalmi modellhez való ragaszkodása áll a háttérben.

"Franciaország sokkal gyengébb helyzetben van, mint amikor (Francois) Mitterrand (az ötödik köztársaság egyetlen baloldali elnöke) 1981-83-ban belekezdett szocialista kísérletébe. Ezúttal a piacok reakciója brutális lehet - és Franciaország szomszédait is sújthatja" - írja az Economist, kiemelve, hogy Hollande retorikája Európa-szerte alááshatja a kényszertakarékosságot eddig nagyrészt elfogadó lakosságot.