Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata 2004-ben jött létre az Európai Bizottság kezdeményezésére, egyik alapító tagja volt a magyar Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). Ez volt az első alkalom, hogy egy magyar intézmény, vagy testület nem utólag csatlakozott egy uniós szervezethez, hanem részt vett annak létrehozásában, és kezdettől teljes jogú tagja volt - mondta el az OBT elnöke.

A magyar bírósági igazgatás átalakítása nyomán tavaly év végén megszűnt az 1997-ben létrehozott OIT, és idén létrejött a bírósági igazgatás központi, országos szerveként a Handó Tünde által vezetett Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az igazgatást ellenőrző, illetve segítő 15 bíró tagból álló, választott testület, az OBT. Az európai hálózat tagjai a május 9-11. között Dublinban megtartandó közgyűlésükön döntenek szavazással az OBT tagfelvételéről.

Miután a nemzetközi szervezet vezetésében a korábbi magyar igazságszolgáltatási tanács részt vett, ezt az OBT is szeretné folytatni - tette hozzá Tománé Szabó Rita, aki Fazekas Sándorral, az OBT tagjával, az OIT egykori elnökhelyettesével képviseli Magyarországot a szerdán kezdődő három napos közgyűlésen. Tománé elmondta: az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata tavalyi közgyűlésén egy több éves projekt elindításáról határozott, mely az európai válság igazságszolgáltatásra gyakorolt hatásaival és a szükséges intézkedésekkel, így többek között a költségek csökkentésével, a hatékonyság növelésével, az eljárások gyorsításával, a bírósági költségvetés tervezésének, illetve ellenőrzésének kérdéseivel foglalkozik.

Az uniós szervezetnek jelenleg 18 országból 20 tagja van. A tagság feltétele az igazságszolgáltatás teljes függetlensége. Azok az országok, ahol az igazságügy-miniszter irányítja, felügyeli a bírósági igazgatást, csak megfigyelőként vehetnek részt az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának munkájában - jegyezte meg a magyar bírói tanács elnöke.

A non-profit jellegű nemzetközi tevékenységre létrehozott hálózat alapokmánya szerint célja "az igazságszolgáltatási tanácsok és az igazságszolgáltatás tagjai közötti együttműködés és a kölcsönös megértés erősítése az Európai Unió tagállamaiban és tagjelölt országaiban." Az alapokmány kimondja azt is, hogy a tagok a hálózat célkitűzéseiben - a szabadság, biztonság és jog európai térségének keretein belül - együttműködnek az egyes nemzeti igazságszolgáltatási tanácsok felépítésére, hatáskörére vonatkozó információk elemzésében és cseréjében, az igazságszolgáltatás megszervezésére és működésére vonatkozó tapasztalatok megosztásában, továbbá a képzésre, valamint az EU intézményeihez és egyéb nemzeti vagy nemzetközi szervezetekhez intézett indítványokra vonatkozó szabályozások kialakításában.