Nicolas Sarkozy leköszönő államfő kezdeményezésére 2009. január 1. óta nem  a médiahatóság, hanem annak javaslatára a végrehajtó hatalom, azaz a kormány nevezi ki a közszolgálati televízió és rádió vezetőit. A törvényt három évvel ezelőtti elfogadásakor az ellenzék valamennyi pártja bírálta és a közmédia "politikai ellenőrzésének" szándékával vádolta meg az államfőt.

Aurélie Filippetti, a Szocialista Párt médiáért felelős politikusa a lapnak elmondta: a kinevezések jogkörét az új kormányzat szeretné visszaadni a médiahatóságnak. "Ennek a törvényi intézkedésnek - amely a jelenlegi (Sarkozy által kinevezett) elnökök mandátumát is megkérdőjelezné - a szimbolikus jellege elég erős ahhoz, hogy rögtön a (negyven nap múlva esedékes) választások után megszavazza az új nemzetgyűlés" -  fogalmazott a konzervatív lap. 

Az Hollande-kormány a médiatanács tagjainak kinevezési módján is változtatna. A kilenctagú testületbe jelenleg három személyt jelölhet a köztársasági elnök, hármat a szenátus elnöke és hármat a nemzetgyűlés elnöke. A jövőben a tagokat a nemzetgyűlés és a szenátus kulturális bizottsága nevezhetné ki háromötödös többséggel. A médiahatóság szankcionálási jogköreit pedig kiszélesítenék a szocialisták, elsősorban a kereskedelmi csatornákat érintően. 

A médiatörvény reformjának részeként a PS leállítaná az elsősorban külföldre sugárzó közszolgálati csatornák, a Radio France Internationale (RFI) rádió és arab nyelvű adója, a Monte Carlo Doualiya, valamint a francia mellett angolul és arabul is sugárzó, állami költségvetésű France 24 hírtévé részben már végrehajtott összevonását. Az ellenzéki párt szerint az RFI-nek - ahonnan az elmúlt két évben több, mint kétszáz újságírót küldtek el az átszervezés miatt - vissza kell adni eredeti, önálló státusát. A tervek szerint a rádió megmaradt szerkesztőségeit átköltöztetették volna a közrádió székházából a France 24 Párizs egyik elővárosában található központjába, ez azonban az újságírók ellenállása miatt egyelőre nem valósult meg.