Most a fellélegzés ideje van. Van, aki inkább elfelejtené ezt a lidérces másfél évtizedet. De aki nem néz szembe a múltjával, az arra ítéltetett, hogy megismételje. Van is erre egy jó formátuma az állami médiának!
A közszolgálati média függetlensége körüli viták fontosak és szükségesek. A digitális platformok, az algoritmusok és a mesterséges intelligencia azonban már ma alapvetően alakítják a nyilvánosság működését. A közszolgálatiság jövőjének ezért nemcsak a demokratizálás, hanem a megváltozott médiakörnyezethez való alkalmazkodás kérdésére is választ kell adnia.
Az elmúlt másfél évtizedben, konzervatív kormányzás alatt, számos kísérlet történt arra, hogy igába hajtsák a BBC-t. Most, hogy egy Trump-beszéd szerkesztésénél hibázott, különösen fontos, hogy ennek következménye legyen, működjön a szakmai önkorrekció. Most azonban nem erre látunk példát. Szakmai döntések vitája helyett egyre egyértelműbb politikai leszámolás zajlik.
Belenyugodni, beszántani vagy harcolni? – Magyar Péterék szombati közmédiás tüntetésére reagált Török Gábor politológus.
Az Európai Parlament végleg rábólintott arra az új jogszabályra, amelyet az EU-s országokban működő média függetlenségének védelmére szántak. Majdhogynem triviális normákat foglalt írásba, azokat is főként ajánlásokként, de úgy tűnik, a magyar kormánynak már ez is több a soknál.
Az ABC igazgatója szerint különben sem a Twitteren követik őket a legtöbben.
Ian McEwan szerint a BBC olyan politikai nyomás alatt van a jobboldali populisták részéről, amit Magyarországon is látni, csak a brit verziói „talán egy kicsit enyhébb”.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadságért felelős képviselőjét fogadta Papp Dániel, aki annak idején egy meghamisított riporttal robbant be a szakmába.
A hetvenes, nyolcvanas években párhuzamosan haladtak a nyilvánosság reformjáért küzdő, a hivatalos nyilvánosságban dolgozó újságírók, közéleti emberek, és a demokratikus ellenzék útjai, melyek néhol keresztezték egymást. Ma ismét nincs sajtószabadság, a médiában nincs közszolgálat, csak állami propaganda. Nem érvényesül az eszmék szabad versenye. Farkas Zoltán aktualitásokat sem nélkülöző visszaemlékezése.
A magyarországi médiaviszonyok bemutatásának szentelt cikket a tekintélyes brit lap, ebből a külföldi olvasók megtudhatják, miért lejt a pálya a Fidesznek a választások előtt a tömegtájékoztatásban is.
A Direkt36 pénteken belső levelezések alapján írt arról, hogy működik a kormányzati kézivezérlés az MTI-nél
Az új közszolgálati médiának olyannak kell lennie, hogy azt mindenki a magáénak érezze, így aztán muszáj lesz a fideszeseknek meghagyni egy-két lekerített és kipárnázott sarkot. Lassan megértik majd, hogy a liberalizmusnak ők valójában haszonélvezői. Vélemény.
Boris Johnson kormánya két évre befagyasztaná a nézők által a közszolgálati adónak fizetett havi díjat.
A listát egy exfocista vezeti, de a legjobban kereső újságíró is nagyjából 110 millió forintot keres éves szinten.
A német köztelevízióhoz képest a magyar kevésbé kormánypárti – mondta a közelmúltban a magyar miniszterelnök. Tudósítónk a cikkében a honi tévéviszonyokhoz szokottak számára nyújt bepillantást a német közszolgálati újságírás működésébe.
Egy jogszabály-módosítás szerint kettéválasztanák az elnök-vezérigazgatói posztot a tévénél és a rádiónál, addig ideiglenes vezetőket neveznek ki.
Logikusnak tűnő magyarázattal állt elő a magyar kormánysajtóban kérdéseiért megtámadott Franziska Tschinderle szerzőtársa, miért kreált ekkora botrányt a Fidesz egy újságírói megkeresésből. A néppárti kiválás miatt ideges a magyar kormánypárt – állítja Siobhan Geets.
A Magyar Nemzet pedig négy teljes oldalban hozta a kormányfő által mondottakat.
Azt írták, a szerkesztői szabadság nem lehet hatósági eljárás tárgya.
