Az este hat után véget ért választás első eredményeiről itt olvashat.

„Nincs tétje a választásnak. Görögország csődben van, soha nem tudja majd visszafizetni az adósságot, a vita már csak arról szól, kimondjuk-e ezt, vagy sem, akármeddig húzzuk, hogy kimondjuk-e, a tény tény marad” – mondta a hvg.hu-nak Róna Péter közgazdász. Görögországban ma a legtöbb értékelés szerint sorsdöntő parlamenti választást tartanak, azok után, hogy az országot már hónapok óta ügyvezető kormány irányítja, és a hat hete először kiírt választásokon olyan eredmény született, hogy egyetlen parlamenti párt sem volt képes kormányt alakítani.

Most sokak szerint akár az egész euróövezet sorsa is eldőlhet. Ha ismét nem alakul kormány, vagy olyan politikai erők kerülnek hatalomra, amelyek elutasítják az összesen 240 milliárd eurós uniós segítségnyújtás feltételeit, valamint az egész eurózóna megreformálására tett legfőbb kísérletként létrehozott fiskális paktumot, Németország befagyaszthatja a pénzügyi segítség folyósítását, ami azt jelentheti, hogy Görögország fizetésképtelenné válik.

Róna Péter szerint az egész adósság 50-60 százalékát el kellene engedni, hogy az Görögország számára egyáltalán kezelhetővé váljon. „A média egy kicsit el van tájolódva, a piac nagyon jól tudja, hogy ez a helyzet, nincs jelentősége a választásnak. Hétfőn kinyit a piac és az euró problémái gyűrűződnek majd tovább” – mondta Róna Péter.

Mélyebbek a bajok

A bajok ugyanis a közgazdász szerint jóval mélyebbek, és túlmutatnak a görög csődhelyzeten. „Az euróövezet szempontjából az egész probléma gyökere az, hogy az euró nem életképes. Németország akkora versenykülönbözetben van a periféria-országokkal szemben, hogy ezt csak befagyasztja az euró, amely a németeknek alulértékelt, a periféria-országokban túlértékelt. Ebben a helyzetben pedig a versenykülönbözet csak nő, ennek növekedése mentén a bankok feltöltődnek rossz hitelekkel, ezeket az államoknak kell feltőkésítenie, aminek hatására az állam eladósodik, de megveszi a bank rossz kötvényét – ez egy ördögi kör” – mondta Róna Péter.

Mivel két hete nem lehet görög közvélemény-kutatási adatokat közölni, az elemzők általában abból indulnak ki, hogy hat hete hogy szerepeltek a különböző politikai pártok. A 19 százalékkal első közép-jobb Új Demokrácia, valamint korábbi „váltó társa” a baloldali PASZOK (11%) elfogadná a pénzügyi segítség feltételeit, de csekély a valószínűsége, hogy bármelyikük is kormány tudjon alakítani. Így alapvető szerepük lehet a megállapodást – legalábbis választási ígéreteikben – elutasító pártoknak, mindenekelőtt a szélsőbaloldalinak mondott Szirizának. A Sziriza elnöke, Alekszisz Ciprasz álláspontja ugyanakkor finomodott az elmúlt hetekben, egyértelműen szeretné az eurózónában tartani Görögországot, és legfeljebb „újratárgyalná” a feltételeket – Angela Merkel azonban ezt is mereven elutasítja. A többi párt közül csak a szélsőjobb Új Hajnal és a kommunisták lépnének ki az eurózónából.

Az Eb-n okoztak már egy nagy meglepetést a görögök - Európa vezetői ettől most megkímélnék magukat

AP / Thanassis Stavrakis

„Elszabadult a fantázia Európában, hogy a görögök visszahozzák a drachmát – ez szamárság, még bankjegyet cserélni is rengeteg kiadással jár azonos pénznemen belül, a teljes pénzcsere még drágább, és beláthatatlanok lennének a következmények, ezzel azért a görögök is tisztában vannak” – mondta a hvg.hu-nak Balázs Péter. A volt külügyminiszter, a CEU tanára szerint legrosszabb esetben is az következhet be, hogy „a görögök úgy maradnak meg az euró mellett, mint Koszovó vagy  Montenegró, tehát a pénz marad fizetőeszközként, a közös pénzügypolitikában viszont nem vesznek részt”.

„Nagy próbatétel ez most a görögöknek, a kérdés, hogy az állami cselekvés politikai alapját meg lehet-e teremteni, vagyis alakul-e stabil kormány. Talán tanultak a választók a korábbi patthelyzetből, a többség szeretne bennmaradni az eurózónában, kíváncsian várom az eredményt” – mondta Balázs.

A CEU professzora szerint „mindenki tudta, hogy a négy maastrichti kritérium nem elég önmagában az eurózóna fenntartásához, belépési feltételnek alkalmasak, működési feltételnek nem elégségesek”. Így az igazán nagy kérdés, hogy a 17 tagú eurózóna fenn tud-e maradni, így (nyitottan a többi tagállam felé), vagy „kezdődik-e egy előremenekülés a fiskális, politikai unió felé – még ez sem lenne tragédia, mert ha Európának lenne egy húzóereje, ez pozitív hatással lenne a többiekre nézve is, ugyanígy alakult ki a schengeni övezet: volt egy mag, amelyhez csatlakoztak a többiek” – mondta Balázs Péter, hangsúlyozva, hogy „amíg a kemény mag nyitott, addig nekünk is elfogadható lehet”.

Kettő, három, négy sebesség?

Róna Péter ugyanakkor úgy látja, a kétsebességes Európa már létezik. „Ez tény, van egy délkelet-európai országcsoport, aminek legészakibb tagja Magyarország, és egy északkeleti, aminek déli országa Szlovákia: már ezeknek is eltér a fejlődése a magtól, a mediterrán országok is mások, a skandinávok szintén, és persze a mag is. Ezek széttartó fejlődésűek. Az Európai Unió szép lett volna, de a hamar bevezetett közös euró szétverte” – mondta Róna Péter.

Szavazófülkék Athénban

AP / Nikolas Giakoumidis

Balázs Péter a közvetlen következményekről azt mondta: „hétfőn megismerünk egy választási eredmény, megismerjük, hogy reagál a görög belpolitika; megnézzük, hogy gyúrható össze egy kormány, majd megnézzük, hogy reagál az EU. Vagyis leginkább a június 22-i félévzáró csúcson lesznek ismertek a tényleges következmények”.

Úgy tudjuk egyébként, sem a magyar kormányban, sem az Európai Bizottságban nem készültek vészforgatókönyvek. Egy nemzetgazdasági minisztériumi forrásunk szerint legalábbis nem volt ilyen utasítás az apparátus felé, és ugyanerről számolt be egy bizottsági forrásunk is. Utóbbi szerint „lehet, hogy van, de akkor ezt legfeljebb a bizottság elnökének legszűkebb kabinetje ismerheti, és akkor ott teljes a hírzárlat”.