A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Bár az este 6 utáni urnazárást követően úgy tűnt, hogy legalább olyan nehéz időszak vár a görögökre, mint a május 6-i, első választások után, a szavazatok összeszámolása után kiderült, az európártiak nyerték a választásokat.
A görög szavazatok kétharmadának feldolgozása után az Új Demokrácia 30,11%, az mentőcsomagot elutasító Szirizia 26,49%, a PASZOK pedig 12,6%-ot szerzett a választásokon. A belügyminisztérium első hivatalos becslése szerint is az Új Demokrácia fog győzni 2 százalékponttal a baloldali párt előtt. Mindez azt jeleni, hogy az európártiak alakíthatnak kormányt, ha meg tudnak egyezni a feltételekről. Igaz, a BBC szerint a PASZOK egyik politikusa azt mondta, hogy nem fognak részt venni semmiféle koalícióban az Új Demokráciával, ha nem lesz bent a kormányban a Sziriza. Venizelosz, a párt vezetője nem fogalmazott ennyire élesen, mint mondta, holnap kormányt kell alakítani, amelyben jó lenne, ha a Szirizia is részt venne.
Összesen hét párt jutott be a görög parlamentbe, a három főszereplőn kívül az Arany Hajnal, a Kommunisták, a Független Görögök és a Demokratikus Baloldal. Utóbbi párt, amely 6 százalékot, azaz 16 mandátumot szerzett, úgy nyilatkozott, hogy készek egy koalíciós tárgyalásra.
Kemény ellenfél marad Ciprasz
"Megkönnyebbültem. Megkönnyebbülve érzem magam Görögország és Európa sorsa miatt is. Amint lehet, kormányt alakítunk" – mondta az Új Demokrácia vezetője a Reuters jelentése szerint. Szamarasz Athén központjában híveinek azt mondta, a görögök Európára szavaztak. Azért fogok dolgozni, hogy minden egyes görög biztonságérzettel, munkával jöjjön ki a válságól – közölte, hozzátéve, hogy "eltökéltek vagyunk".
A vesztes Sziriza vezetője, Ciprasz telefonon gratulált Szamarasznak. Ugyanakkor jelezte, nem fog belépni a koalícióba, mivel továbbra is úgy látja, Görögország számára a pénzügyi csomag újratárgyalása az egyetlen járható út.
Korábban egyébként a német külügyminiszter azt mondta, hogy kis engedményeket tehetnek a görögöknek, de akkorát nem, hogy újratárgyalják a mentőcsomagot.
Antonisz Szamarasz pártja vezet
AP / Petros Karadjias
Riadalom az első exit poll után
Magyar idő szerint este 6-kor zárták le a szavazóurnákat Görögországban a megismételt választásokonon. Az első exit poll szerint még fej-fej melletti küzdelem volt a megismételt görög parlamenti választásokon a két fő párt között: a konzervatív Új Demokrácia a szavazatok 27,5-30 százalékát, a radikális baloldali Sziriza, amely elutasítja az uniós mentőcsomagot pedig a 27-30 százalékát kapta meg.
Nem sokkal este 8 előtt egy másik exit pollt is nyilvánosságra hoztak, amelyet az Antenna TV készített. Ez már az Új Demokráciát hozta ki győztesnek a választásokon, a párt a szavazatok 28,6-30%-át szerezte meg, a Szirizia pedig 27-28,4%-át. Az új kutatás szerint a PASZOK 11-12,5%, a Független Görögök 6,8-7,8%, az Arany Hajnal 6,5-7,1%, Demokratikus Baloldal 5,8-6,6%, a Kommunisták 4,8-5,6% szavazatot kaptak.
A görög választási rendszer szerint egyébként amelyik párt a legtöbb voksot kapja, az a győzelemért plusz ötven helyet kap a 300 fős parlamentben.
Az egész világ Görögországra figyel
Az eredmények ismeretében egyhavi csúcsra ugrott az euróárfolyama. A befektetők és az uniós országok vezetői egész héten idegesen figyelték az eseményeket Görögországban. A patthelyzetet jelző exit poll után pedig Angela Merkel német kancellár éjfélre halasztotta el indulását a mexikói G20-as csúcsra.
A hivatalos eredmények után az eurózóna pénzügyminiszterei közös közleményt adtak ki, amelyben elismerik, hogy Görögország eddig is jelentős erőfeszítéseket tett a kiigazításokban és a továbbiakban is segítséget nyújtanak. Gyors kormányalakítást várnak, ami után a nemzetközi szervezetek delegációi visszatérnek Athénba.
Az eredménynek a Fehér Ház is örül, és reméli, hogy gyors lesz a kormányalakítás. Mindannyiunk érdeke, hogy Görögország az eurózóna része maradjon, és tiszteletben tartják a reformok iránti elkötelezettséget – tették hozzá.
"Akárki nyer, nagyon komoly ellenzéke lesz majd, kérdéses, milyen kormányt lehet ilyen körülmények között alakítani” – mondta a az urnazárást követően a hvg.hu-nak Sándorfi Eszter, Magyarország athéni nagykövete. Bár szerinte „nagyon nagy az elszántság minden párt vezetőjében, hogy ne ismétlődjön meg az előző hat hét, és mindenki megegyezési szándékét hangsúlyozta”, mégis nehéz tárgyalásokra lehet számítani.
Szavazóhely Athénban
AP / Petros Karadjias
A választások előtt négy forgatókönyvet is felvázoltak a meghatározó külföldi lapok. Az biztos, hogy a Szirizia nem köt koalíciót az Új Demokráciával. Az is előfordulhat, hogy összefognak az Európa-párti erők, tehát az Új Demokrácia, a PASZOK és a Demokratikus Baloldal (Dimar). E változatnak az lenne a bökkenője, hogy ellenzékbe szorítaná a radikális Szirizát. Ez a párt pedig – amelyhez időközben átállt számos, korábban a PASZOK színeiben politizáló szakszervezeti vezető – összefogna a kommunistákkal (KKE), és sztrájkokat és tüntetéseket szervezve teljes káoszba dönthetné Görögországot.
A harmadik forgatókönyv szerint létrejön a Sziriza és a Demokratikus Baloldal összefogása, de ehhez egyik pártnak sem fűlik a foga. A negyedik és egyben a lehető legrosszabb forgatókönyv az, hogy a politikusok nem tudnak egyezségre jutni, és újabb választásokat kell kiírni.
