Eddig már körülbelül kétezren, a kisebbségben lévő, túlnyomórészt buddhista vallású arakáni közösség tagjai próbálták átlépni a bangladesi határt a mianmari Arakán államban két hete tartó harcok miatt. A bangladesi hatóságok közölték: a hétfőn előállított embereknek élelmet és vizet adnak, majd hazatoloncolják őket. Az erőforrások szűkössége miatt nem tudják fogadni a menekülteket, annak ellenére, hogy ezt az ENSZ külön kérte – mondták.

Abdus Sobhan, az egyik őrizetbe vett elmondta: a mianmari biztonsági erők erőszakos fellépésétől tartva indultak Bangladesbe. Napokig nem engedték ki őket a házból, a fiaikat pedig elvitték – tette hozzá.

Arakán állam fővárosában, Szitvében és három másik településen június elején kezdődtek a zavargások. Először körülbelül háromszáz buddhista meglincselt tíz muzulmánt, akiket azzal gyanúsítottak, hogy megerőszakoltak egy lányt. Ezután a muzulmánok bosszút álltak. Az állami média hétvégi jelentése szerint eddig összesen 50 halottja van a felekezetek közötti erőszaknak.

Mianmar úgy tartja, hogy az arakáni közösség tagjai Bangladesből illegálisan vándoroltak be területére. Ezzel szemben Dakka azt állítja, hogy a szóban forgó etnikum évszázadok óta Mianmarban él, tehát ottani állampolgár.

Aung Szan Szú Kji mianmari ellenzéki vezető szombaton Oslóban a 21 évvel ezelőtt neki ítélt Nobel-békedíjat megköszönő beszédében egyebek mellett arról is beszélt, hogy az ellenségeskedés nem szűnt meg hazájában, hiszen északon nemzetiségi (kacsin) lázadás, nyugaton pedig vallási indíttatású - buddhisták és muzulmánok közötti - összetűzések vannak.

Szú Kji arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy fejlesztésekkel, humanitárius segélyekkel segítse Mianmart (Burmát), de figyelmeztetett: a segélyeket, befektetéseket össze kell hangolni, hogy biztosítható legyen a politikai és a gazdasági növekedés.