szerző:
MTI

Tovább borzolja a kedélyeket a rendszerváltás után két évtizeddel is rendezetlen egyházi kárpótlás témája Csehországban.

A kormány és az egyházak tavaly nyári megállapodása alapján kidolgozott egyházi kárpótlási törvényt július közepén fogadta el a parlament alsóháza, de várható, hogy a felsőház, a szenátus elutasítja. Ezt valószínűsíti az, hogy a rendkívül vitatott jogszabályt szerdán és csütörtökön a szenátus illetékes bizottságai egyaránt elutasították, s nem javasolták elfogadásra. A szenátus várhatóan a jövő héten tűzi napirendre a témát, s ha elutasítják - ami a kárpótlást ellenző szociáldemokrata többség miatt több mint valószínű - az szeptemberben újra az alsóház elé kerül. 

Miután októberben részleges szenátusi és regionális önkormányzati választásokat tartanak Csehországban, az egyházi kárpótlás témájának szeptemberi újranyitása a választási kampány idején jól jön az ellenzéknek. Egy korábbi felmérés szerint ugyanis az egyházak kárpótlását a csehek több mint kétharmada elutasítja. Ennélfogva az egyházi kárpótlás témája a választási kampányban szavazókat és politikai pontokat hozhat a baloldalnak.

A cseh kulturális és közélet mintegy háromtucatnyi képviselője ezért a csütörtöki prágai lapok szerint felhívással fordult a politikai pártokhoz, hogy a témát ne tegyék a választási kampány részévé. A felhívást olyan személyiségek írták alá, mint Dagmar Havlová, Václav Havel egykori cseh államfő felesége, neves cseh színésznő, Václav Hudecek hegedűvirtuóz vagy Nadezda Kavalírová, a Politikai Foglyok Konföderációjának elnöke. 

Neves cseh művészek egy másik csoportja - élén Lenka Procházková íróval, egykori ellenzékivel - ugyanakkor néhány civil szervezet segítségével annak érdekében kampányol, hogy az egyházak már semmit se kapjanak vissza. Szerintük már az is sok, amit az 1989-es rendszerváltás után eddig visszakaptak.

A Petr Necas vezette kormány és az országban működő 17 egyház képviselői tavaly nyáron egyeztek meg abban, hogy az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított egykori vagyonuk 56 százalékát - erdőket, termőföldeket, halastavakat, épületeket -, amelynek becsült mai értéke 75 milliárd korona, azaz több mint 750 milliárd forint. A fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát fizet ki kárpótlásként 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona között lesz - állítják a felek. 2030-tól viszont megszűnne az egyházak állami támogatása, ami évente több milliárd koronára rúg.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Brit nyugdíjasok Spanyolországban: A spanyol kormány többet tett értünk, mint a brit

Brit nyugdíjasok Spanyolországban: A spanyol kormány többet tett értünk, mint a brit

Díjnyertes német nyelvű filmek Budapesten

Díjnyertes német nyelvű filmek Budapesten

Régóta várt erre a hírre az Apple

Régóta várt erre a hírre az Apple

34 év után fogták el egy repülőgép-eltérítés gyanúsítottját

34 év után fogták el egy repülőgép-eltérítés gyanúsítottját

Börtönbe is kerülhetnek a lányok, akik órákig kalandoztak részegen egy lopott busszal

Börtönbe is kerülhetnek a lányok, akik órákig kalandoztak részegen egy lopott busszal

Miskolcon is kiszervezte a Fidesz-KDNP a piszkos munkát

Miskolcon is kiszervezte a Fidesz-KDNP a piszkos munkát