Tovább borzolja a kedélyeket a rendszerváltás után két évtizeddel is rendezetlen egyházi kárpótlás témája Csehországban.
A kormány és az egyházak tavaly nyári megállapodása alapján kidolgozott egyházi kárpótlási törvényt július közepén fogadta el a parlament alsóháza, de várható, hogy a felsőház, a szenátus elutasítja. Ezt valószínűsíti az, hogy a rendkívül vitatott jogszabályt szerdán és csütörtökön a szenátus illetékes bizottságai egyaránt elutasították, s nem javasolták elfogadásra. A szenátus várhatóan a jövő héten tűzi napirendre a témát, s ha elutasítják - ami a kárpótlást ellenző szociáldemokrata többség miatt több mint valószínű - az szeptemberben újra az alsóház elé kerül.
Miután októberben részleges szenátusi és regionális önkormányzati választásokat tartanak Csehországban, az egyházi kárpótlás témájának szeptemberi újranyitása a választási kampány idején jól jön az ellenzéknek. Egy korábbi felmérés szerint ugyanis az egyházak kárpótlását a csehek több mint kétharmada elutasítja. Ennélfogva az egyházi kárpótlás témája a választási kampányban szavazókat és politikai pontokat hozhat a baloldalnak.
A cseh kulturális és közélet mintegy háromtucatnyi képviselője ezért a csütörtöki prágai lapok szerint felhívással fordult a politikai pártokhoz, hogy a témát ne tegyék a választási kampány részévé. A felhívást olyan személyiségek írták alá, mint Dagmar Havlová, Václav Havel egykori cseh államfő felesége, neves cseh színésznő, Václav Hudecek hegedűvirtuóz vagy Nadezda Kavalírová, a Politikai Foglyok Konföderációjának elnöke.
Neves cseh művészek egy másik csoportja - élén Lenka Procházková íróval, egykori ellenzékivel - ugyanakkor néhány civil szervezet segítségével annak érdekében kampányol, hogy az egyházak már semmit se kapjanak vissza. Szerintük már az is sok, amit az 1989-es rendszerváltás után eddig visszakaptak.
A Petr Necas vezette kormány és az országban működő 17 egyház képviselői tavaly nyáron egyeztek meg abban, hogy az egyházak visszakapják a szocialista rendszer idején államosított egykori vagyonuk 56 százalékát - erdőket, termőföldeket, halastavakat, épületeket -, amelynek becsült mai értéke 75 milliárd korona, azaz több mint 750 milliárd forint. A fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát fizet ki kárpótlásként 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona között lesz - állítják a felek. 2030-tól viszont megszűnne az egyházak állami támogatása, ami évente több milliárd koronára rúg.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak – derül ki a HVG számára készült Medián-felmérésből. A többség tavaly még Orbánt látta alkalmasabb kormányfőnek, idén viszont már Magyart.
2 284 732 beérkezett szavazatról beszélnek.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
Elmondása szerint megrögzött Bond-rajongó, aki számára a karakter szent terület.
