Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Újabb, erőszakba torkolló diáktüntetések voltak csütörtök este a chilei fővárosban; az engedély nélküli demonstrációkon 18 rendőr megsebesült és csaknem 140 hallgatót őrizetbe vettek a hatóságok.
A rendfenntartó erők szerint az egyetemisták és a középiskolások a város 14 pontján rendeztek felvonulásokat és összesen mintegy nyolcezren voltak. A tüntetések szervezői azonban azt állítják, hogy ennél jóval többen vettek részt a megmozdulásokon. A csoportosulások feloszlatásához a rendőrök könnygázt és vízágyúkat vetettek be, a diákok pedig válaszul kővel dobálták a rend őreit. A másféltucat sérült rendőr közül háromnak súlyos az állapota.
Chilében három hete kezdődtek újra a diáktüntetések. Korábban a demonstrálók iskolákat és állami intézményeket is megszálltak, boltokat és járműveket gyújtottak fel.
A tiltakozók legfőbb problémája az oktatással az, hogy drága és alacsony színvonalú. A középiskolások követelik, hogy tiltsák meg az államilag finanszírozott oktatási intézményeknek a kereskedelmi tevékenységet, és helyezzék át őket a forráshiányban szenvedő önkormányzatok felügyelete alól a kormány irányítása alá. Az egyetemi hallgatók az ingyenes oktatás bevezetését, és ez ügyben népszavazás kiírását követelik. A chilei kormány az oktatásra szánt források növelése érdekében adóemelést jelentett be, de a diákok által követelt gyökeres változtatásokra nem hajlandó.
Sebastian Pinera chilei elnök közölte csütörtökön, hogy a hallgatók elégedetlensége eltúlzott az oktatási rendszer állapotához képest. Ezt alátámasztja, hogy mindössze kilenc iskola diákjai vonultak az utcára, vagyis az összes tanuló mintegy egytized százaléka. Ráadásul a hatóságok nem nézik közönyösen követeléseiket: a parlament hat törvényt fogadott el, hogy javítson az oktatási rendszeren, és hét további jogszabály van kidolgozás alatt - mondta Pinera.
