A CDU-közeli Konrad Adenauer Alapítványnál tartott "Európa fellendülőben" címmel beszédet Orbán Viktor mintegy 200 magyar és német vendég előtt. A közönség soraiban ült többek közt Kertész Imre Nobel-díjas író is. 

A miniszterelnök a beszédében a modern nemzetépítési terveiről, módszereiről és annak akadályairól beszélt. Korábbi paneleket felemlegetve, kárhoztatta az önsajnálatot, mint ami akadályozza, hogy tegyünk valamit a sorsunk megváltoztatása érdekében. Orbán szerint ellen kell állni annak a kísértésnek is, amely azt sugallja, hogy merjünk kicsik lenni. Emellett nem szabad odaadni magunkat annak az érzületnek sem, hogy nélkülünk is mennek a dolgok - hanem aktívan részt kell venni azok alakításában.

Ahhoz képest, hogy a néppárti politikai alapítvány vendége volt, Orbán nagyon sok "éles" kérdést kapott.

A Magyarországot érintő német kritikákról azt mondta, a vitatott magyar döntések (alkotmány, válaszótjogi törv, stb) tulajdonképpen csak apropói egy esedékes európai vitának: ezek nem specifikusan magyar jelenségek, hanem a jelenlegi Európát érintő égető kérdések.  

"Van egy rossz hírem"

A miniszterelnökhöz intézett kérdésében a Magyarországon befektető német vállalatok képviselője elmondta, csökkent a bizalom a német vállalatok részéről a magyar politika iránt, és nem tudja, bízhatnak-e még Magyarországban, mint partnerben. Orbán válaszában elmondta, a nagyvállalatokra kirótt adók elsősorban a szolgáltatói szektort sújtják, számukra “ biztos rossz híre” van, ugyanis a jövőben sem fognak bőven profitot termelni Magyarországon.

A potsdami egyetem jogászprofesszora, Detlev W. Belling az Alkotmánybíróság (Ab) helyzetére volt kíváncsi: azt mondta, hallotta Magyarországról, hogy az Ab olykor “bátor” döntéseket hozott, de Németországban “egy bírónak nem kell bátornak lenni”, hanem csak végeznie kell a dolgát. Orbán erre válaszolva azt mondta, Magyarországon a testület a némettől valamelyest eltérő szerepet tölt be a fejekben, de nem is tartja “mindenképpen mércének azt, ami Németorszgában van” ezen téren. A magyar alkotmányt újonnan megvédte Rupert Scholz ex-CDU-s alkotmányjogász, aki rendszeresen felszólal különböző németországi rendezvényeken a magyar alaptörvény védelmében.

Dietrich von Kyav, aki amnak idején részt vett a magyar uniós csatlakozási tárgyalások előkészületeiben, hiányolta Orbán beszédéből, hogy nem fejtette ki, milyen helyet képzel el Magyarországnak az EU-ban. Orbán erre azt válaszolta, Magyarország természetesen az EU-ban pozicionálja magát, de talán Németországnak is el kellene gondolkodnia az Oroszországgal kialakítandó stratégiai kapcsolatokon, a jövőben ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ők jelentik Európa keleti határait. 

Tüntetés, petíció

Orbán az Angela Merkellel közös sajtótájékoztatót követően beszélt az eurózónáról is. Szerinte azok vannak most kívül, akiknek a legnagyobb lehetősége van növekedést elérni (skandinávok, közép-európai államok), és hogy, aki idő előtt lépett be, az szerinte ma szenved. A kérdés szerinte az, hogy Németország rendelkezik-e olyan stratégiával, amely a tőkét és a technológiát a közép-európai növekedési potenciállal párosítja össze.

Az Adenauer Alapítvány székháza előtt Orbánt körülbelül 15 tüntető várta. Nagyjából ugyanennyien voltak a kancelláriai hivatal előtt is az Orbán-Merkel közös sajtótájékoztató előtt. Nagy Navarro Balázs és Szávuly Aranka, a Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezete (TFSZ) két alelnöke ekkor adta át a hivatal képviselőjének a Lipcsei Petíciót a Magyar Sajtószabadágért, melyet 700-an írtak alá, többek között Burkhrad Jung lipcsei polgármester és a németországi francia nagykövet.  Nagy Navarro és Szávuly az elmúlt napokban Lipcsében járt, ahol a lipcsei tömegtüntetések emléknapjához kötődően egy mexikói és egy német újságíró mellett átvehették a lipcsei Média Alapítvány Díj a sajtó szabadságáért és jövőjéért nevű elismerést.