Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Kim Hanszol, a néhai észak-koreai diktátor, Kim Dzsongil hazájától távol élő unokája azt szeretné, ha a két Korea egyesülne, és javulnának az életkörülmények a jelenleg nagybátyja által irányított, elszegényedett kommunista országban.
A 17 éves Kim mindezt egy interjúban mondta el, amelyet a finn Yle televízió a boszniai Mostarban készített vele október 15-én. Elisabeth Rehn volt finn védelmi miniszter, későbbi ENSZ-főtitkárhelyettes beszélgetett vele, az interjút közétették a YouTube-on is. Kim Hanszol jelenleg Mostarban él, ahol az Ujedinjeni Koledž Svijeta (United World College in Mostar) nevű nemzetközi középiskolában tanul. Kimről itt láthat fotót.
"Álmodom a (két országrész) egyesüléséről, mert valóban szomorú dolog, hogy nem mehetek át a túloldalra, és nem láthatom ottani barátaimat" - mondta a fekete keretes szemüveget és fülében piercinget viselő fiú az interjúban, amely abban a mostari iskolában készült, ahol jelenleg tanul, és ahol a barátai amerikai és dél-koreai diákok.
Kim apja, Kim Dzsongnam - Kim Dzsongil legidősebb fia, aki a diktátor első feleségétől született - kiesett Kim Dzsongil kegyeiből szeszélyes természete, a kommunista rezsimet bíráló kijelentései és amiatt, hogy 2001-ben hamis útlevéllel be akart utazni Japánba, hogy megnézze Disneylandet.
A család ezután elhagyta Észak-Koreát, és jelenleg a kaszinóiról híres Makaón, a dél-kínai egykori portugál gyarmaton él, félig-meddig száműzetésben. Kim Dzsongil halála előtt nem sokkal Kim Dzsongunt, legkisebb fiát választotta politikai örökösének, aki még nem töltötte be a 30 esztendőt sem.
Kim Hanszol, aki 1995-ben Phenjanban született, és élete első néhány évét Észak-Koreában élte le, felidézte magányos gyermekkorát, amelyet anyja családja körében, a rezsimtől elszigetelten, az észak-koreaiaktól és nagyapjától, Kim Dzsongiltől távol töltött, akivel soha nem találkozott. Nem ismerte személyesen nagybátyját, Kim Dzsongun jelenlegi észak-koreai vezetőt sem, és azt is csak később tudta meg, hogy nagyapja az ország vezetője.
"Mindig szerettem volna találkozni vele, mert tudni akartam, milyen ember volt" - mondta a néhai diktátorról. "Egészen haláláig (2011 decemberéig) vártam erre, remélve, hogy felkeres. Nem voltam egészen biztos, hogy egyáltalán tud a létezésemről" - mondta a folyékony angolsággal beszélő Kim Hanszol.
"Lassanként, darabonként raktam össze, mint egy puzzle-t, a szüleimmel folytatott beszélgetésekből, hogy ki is volt ő" - tette hozzá. Apjáról szólva azt mondta, nem igazán érdekelte a politika. Szülei, mint elmesélte, szerény életvitelre nevelték, olyanra, amelyet az átlagos észak-koreai emberek élnek. Mielőtt asztalhoz ültek, figyelmeztették, hogy gondoljon éhező honfitársaira.
"Arra a következtetésre jutottam, hogy mindkét oldal véleményét meghallgatom, kiszűröm belőle, hogy mi a jó és mi a rossz, aztán önálló döntéseket hozok, amelyek nem feltétlenül esnek egybe valamelyik fél véleményével" - magyarázta.
Elmondta, hogy jelenlegi iskoláját, a mostari United World College-ot befejezve folytatni szeretné tanulmányait, és később humanitárius területen szeretne dolgozni, elkötelezve magát a békeépítés mellett világszerte és szülőhazájában is.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozták, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.
A hidegfront északnyugat felől érkezik, de majd csak az éjjeli órákban.