A tárgyalást október 1-jén tartották, amikor is az Európai Bizottság fenntartotta keresetét Magyarország ellen. Az uniós intézmények közül a bizottság hivatott őrködni az uniós jog tiszteletben tartása fölött, a testület pedig azért indított az év elején kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert úgy véli, hogy a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent az érintett bírákkal szemben, ami a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik. Miután a kérdésben nem sikerült megállapodásra jutni a magyar kormánnyal, a bizottság az uniós bírósághoz fordult.

A magyar álláspont szerint ugyanakkor az intézkedés, amelyet a nyáron visszamenőleges hatállyal megsemmisített az Alkotmánybíróság, nem ütközött uniós jogba, mert igazolható célra, a jobb igazságszolgáltatás kialakítására irányult.