A sztálini korszakban - 1927-ben alapított és 1928-1938 között -  adományozott kitüntetést a több éve dolgozó élmunkások kaphatták a szakszervezetek ajánlása és a munkásgyűlések döntése alapján. Az elismerés mellé a kitüntetettek az annak idején hiánycikknek számító értékes ajándékokban is részesültek: például egy pár csizmát vagy egy vég szövetet kaptak.

A Munka hőse kitüntetés újbóli bevezetését az idén augusztusban Igor Holmanszkih, Vlagyimir Putyinnak az uráli föderációs körzetbe májusban kinevezett képviselője kezdeményezte. Az Uráli Vagongyár korábbi üzemvezetője arról vált híressé, hogy egy 2011 decemberi televíziós műsorban felajánlotta Putyinnak, munkásaival Moszkvába utazik és megvédi a hatalmat. A VCIOM orosz közvélemény-kutató intézet október eleji felmérése szerint a megkérdezettek 67 százaléka támogatta a Munka hőse kitüntetés visszaállítását. 

Vlagyimir Putyin a moszkvai Vörös téren álló Lenin-mauzóleum mellett is kiállt az elnöki megbízottak előtt. Nem értett egyet azzal a véleménnyel, hogy a proletárforradalom vezetőjének bebalzsamozott holttestét őrző márványépület megléte ellentmondana az orosz hagyományoknak. Sőt, az orosz államfő a Lenin-mauzóleumot a kijevi kolostormúzeummal, a Lavrával és az egykori szerzetesek múmiáival hasonlította össze, mondván, hogy azokat is meg lehet tekinteni. 

A nagy visszhangot kiváltó korrupciós ügyekre kitérve az orosz államfő közölte, hogy keményen és következetesen kell fellépni, de nem kell elsietni a lépéseket, mert ha a bíróságok a megfelelő bizonyítékok hiányában hozzák meg döntésüket, akkor Oroszország visszatér 1937-be.

Vlagyimir Putyin szerint az emberek nem forradalmat, hanem változásokat akarnak az országban. Az orosz államfő azt is cáfolta, hogy az oroszországi tiltakozó mozgalom a szigorítások miatt lanyhult. Úgy vélte, hogy az emberek azért nem mennek ki az utcára, mert nem akarnak megrázkódtatásokat Oroszországban.