A Zero Dark Thirty című politikai drámát a napokban kezdték vetíteni az Egyesült Államokban, de előzőleg már több díjat is kapott, kitüntette például a New York-i kritikusok társasága. A film arról az egy évtizeden át tartó hajszáról szól, amelyet az amerikaiak a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után indítottak Oszama bin Laden elfogására. Az al Kaida terrorhálózat vezetőjével végül 2011 májusában pakisztáni rejtekhelyén, Abbotábádban végeztek amerikai kommandósok.

Bigelow filmjében az amerikai ügynökök durva kínzási technikákat - egyebek közt a vízbe fojtást (waterboardingot) - alkalmazva kényszerítenek foglyokat arra, hogy beszéljenek. Az alkotás szerint az így kicsikart információknak létfontosságú szerepük volt abban, hogy a nyomok végül elvezettek bin Ladenhez.

Morell, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatóhelyettese és átmeneti vezetője azonban nem ért egyet ezzel. Az ügynökség munkatársainak pénteken küldött feljegyzésében úgy fogalmazott, a film azt az erős benyomást kelti, hogy a kihallgatási programnak korábban részét képező durva vallatási technikák voltak a kulcsfontosságúak bin Laden megtalálásában. "Ez a benyomás hamis" - húzta alá. Megjegyezte: számos hírszerzési csatorna vezette a CIA elemzőit arra, hogy a terroristavezér Abbotábádban bujkált.

Elismerte ugyanakkor, hogy "néhány" információ valóban túlzó kényszervallatásnak alávetett foglyoktól származott. "De sok más forrás is volt" - tette hozzá.
Az, hogy a durva kínzás volt-e az egyelten időszerű és hatásos módja annak, hogy információt csikarjanak ki ezekből a foglyokból - ahogy azt a film sugallja - olyan vita tárgyát képezi, amelyet nem lehet és soha nem is fognak tudni egyértelműen rendezni.

Michael Morellt széles körben a legfőbb esélyesnek tartják a CIA igazgatói tisztségére azután, hogy David Petreaus házasságtörési botránya miatt novemberben leköszönt posztjáról.