Kettejük találkozóján az egyik fő téma a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós keretköltségvetés ügye volt. E kérdésnek az EU-tagországok első számú vezetői a jövő hét második felében már a második rendkívüli értekezletüket szentelik, miután tavaly novemberben nem sikerült megállapodniuk. 

Orbán Viktor a Schulzcal tartott találkozó után újságíróknak elmondta: az EP-elnök világossá tette számára, hogy "ő nem az az ember, aki hajlandó lenne aláírni olyan költségvetést, amelynek nincsenek valós alapjai". Ez a magyar kormányfő szerint nagyon fontos üzenet. Ő maga ígéretet tett Schulznak arra, hogy lehetőségeihez mérten mindent meg fog tenni a "világosan kijelölt, átlátható, és tisztességes módon megalapozott" uniós költségvetés érdekében.

Schulz megfogalmazása szerint ma az EP hangulata leginkább "vonakodó": az EP-képviselők nem látják, hogy a tagországok közötti egyeztetéseken olyan középtávú költségvetés körvonalazódna, amely elfogadható lenne a parlament számára, és kellőképpen "ambiciózusnak" volna minősíthető. "A tagországoktól kompromisszumokat várunk, de nem akármilyen kompromisszumokat" - szögezte le Martin Schulz.

A középtávú keretköltségvetés ügyét alapvetően az hátráltatja, hogy a nettó befizető, vagyis a jómódúbb tagországok némelyike a közös kiadások olyan mértékű lefaragását szeretné elérni, ami nem csupán a kedvezményezett tagországok, hanem a parlament számára is elfogadhatatlan.

Schulz szerint a kohéziós források azért is megőrzendők, mert számos tagországban - ez Magyarországra történetesen nem vonatkozik - az uniós költségvetés jelenti az egyetlen forrást a növekedésösztönző közberuházásokra, a munkanélküliség elleni küzdelemre. Az EP-elnök példaként hozta fel Lettországot, ahol a lakosság fegyelmezetten elviselte a kemény megszorító intézkedéseket, és rossz üzenet lenne, ha ezek után megvonnák az országtól az uniós pénzügyi támogatást.

Martin Schulz a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy beszéltek Orbán Viktorral a magyarországi helyzetről. Mint mondta, ő maga tudomásul vette Thorbjorn Jaglandnak, az Európai Tanács (ET) főtitkárának az előző napon Magyarországgal kapcsolatban tett megállapításait.

Jagland arról számolt be kedden Brüsszelben, hogy a magyar kormány kielégítő válaszokat adott az ET-nek az igazságszolgáltatási rendszer, illetve a médiaszabályozás terén javasolt változtatások tekintetében.

Orbán Viktor elmondta: azt kérte az EP elnökétől, hogy kövesse rokonszenvvel Magyarország erőfeszítéseit, valamint segítse elő, hogy Magyarország tisztességes bánásmódban részesüljön az uniós intézmények részéről, ha bármikor úgy érzi, hogy meg kell védenie az álláspontját. Hangsúlyozta, hogy Martin Schulz ehhez eddig jó partner volt.