Az 1,4 milliárd dolláros új haditechnikai eszköz képes a Kína felől érkező esetleges váratlan rakétatámadást több mint hat perccel a becsapódás előtt jelezni. A többfázisú figyelmeztető rendszer ötezer kilométeres távolságból is alkalmas a repülő tárgyak azonosítására.

A rendszer bírálói szerint a radar túl drága, csupán néhány perccel növeli meg a felkészülés időtartamát, és megsemmisülhet egy támadáskor. Ugyanakkor elemzők megállapítják, hogy az általa szolgáltatott információk megoszthatóvá válnak az Egyesült Államokkal, így Tajvan Washington számára fontos szerepet kaphat a térségi védelmi hálóban.

"Ez még fontosabb, mint az extra percek, amelyeket a rendszer nyújthat" - állapította meg Kevin Cseng, egy tajpeji kiadású védelmi magazin főszerkesztője.

Tajvan a jelentések szerint még az 1995-1996-os "rakétaválság" után rendelte meg korai előrejelző rendszerét, amikor Peking a sziget első elnökválasztása alkalmából, a függetlenség deklarálásának veszélye miatt fenyegető rakétakísérleteket hajtott végre. A sziget számára még ma is a legnagyobb védelmi kihívást a Tajvani-szoros túloldaláról rá irányuló több mint ezer ballisztikus rakéta jelenti.

A kínai polgárháború után, 1949-ben a Kuomintang-kormány Tajvanra menekült, és az ENSZ-ben 1971-ig a Kínai Köztársaság, vagyis Tajvan képviselte Kínát. Peking az "egy-Kína" elv alapján Tajvant területe részének tekinti, és a Kínai Népköztársaság, a Kínai Kommunista Párt vezetésének nyílt célja az ország újraegyesítése.