Másfél évszázaddal halála után immár szülőhazája földjében nyugszik a világ legrondább asszonyának kikiáltott Julia Pastrana, akit majomnőnek és medveasszonynak is gúnyoltak. Kedden temették el Mexikó Sinaloa de Leyva nevű városában fehér rózsákkal díszített hófehér koporsóban.
A nő 1834-ben született, egy genetikai rendellenesség miatt arcát és testét rendkívül erőteljes szőrképződés, állát pedig ínybetegség torzította el annyira, hogy megakadt rajta egy amerikai impresszárió, Theodore Lent szeme. A majomasszonyt hamarosan vándorcirkuszban mutogatták az Egyesült Államokban, utána pedig Európában vendégszerepelt.
Rútsága ellenére az impresszáriónak valóban tetszhetett, mert feleségül vette és gyerekük is született. Ez lett az asszony végzete: gyermekágyi lázban halt meg 1860-ban Moszkvában. A pár fia örökölte anyja külsejét, de pár naposan szintén meghalt.
Ezek után az özvegy férj halott családtagjaival turnézott: bebalzsamoztatta elhunyt nejét és fiát, úgy mutogatta a "nagyérdeműnek". A mumifikálódott testek végül Norvégiába kerültek, és Julia Pastrana maradványai az Oslói Egyetemen voltak egészen mostanáig.
Maradványait Sinaloa állam hivatalos kérésére szállították haza Mexikóba, hogy szülőföldjén méltó körülmények között végre végső nyugalomra helyezhessék.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el vagy távoznak.
15–9-re nyertek a mieink.
Már így is Magyarországé az elmúlt 10 év legdurvább drágulása az EU-ban.
