Az eddig is ismert volt, hogy a népszavazást jövőre tartják, de a pontos dátumot csak most ismertette Alex Salmond első miniszter, aki az időpontot bejelentő felszólalásában "történelmi napnak" minősítette a referendum dátumát.

A népszavazáson arra az egyetlen kérdésre várnak választ, hogy a választópolgár akarja-e Skócia függetlenné válását vagy sem.

Salmond, a Skóciát a 2011. májusi tartományi választások óta parlamenti többségben kormányzó Skót Nemzeti Párt vezetője tavaly januárban hirdette meg hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben népszavazást kíván tartani függetlenségéről.

A referendum éve jelképes jelentőségű, 2014-ben lesz ugyanis a hétszázadik évfordulója az 1314-ben, Bannockburn mezején megvívott csatának, amelyben Robert de Bruce skót király néhány ezres serege megsemmisítő vereséget mért II. Eduárd angol uralkodó sokszoros túlerőben lévő haderejére.

Ezt a skót történetírás az angol hódítási kísérletek ellen folytatott háborúk legnagyobb skót katonai diadalaként tartja számon.

A két királyság hivatalosan végül csak 1707-ben, a londoni és az edinburghi parlament által kölcsönösen szentesített uniótörvények alapján egyesült.

Az elszakadást pártolók esetleges sikere számos nagy horderejű érdekütközés lehetőségét vetíti előre.

Salmond a referendumot meghirdető tavalyi januári bejelentésében közölte például, hogy Skócia területén a függetlenné válás után nem lehetnének nukleáris fegyverek.

Ez elvileg azt jelentené, hogy a brit nukleáris csapásmérő erőt hordozó tengeralattjárók, amelyek most Skóciában állomásoznak, többé nem köthetnének ki a brit királyi haditengerészet skóciai támaszpontjain.

Skócia emellett igényt tart az északi-tengeri olaj- és földgázmezők brit szektorában kitermelt nyersanyagokra is, ez a függetlenségi mozgalom kampányának egyik alapeleme.

A hivatalos londoni álláspont szerint azonban Skócia gazdaságilag ezzel együtt is meglehetősen rosszul járna a kiválással, és ez a brit kormány egyik fő érve a skót függetlenség elleni kampányban.