szerző:
MTI

Egy esetleges észak-koreai támadás Dél-Korea, Japán, vagy az Egyesült Államok valamely szigete ellen nem a phenjani haderő képességén, hanem azon múlik, hogy az ország vezetője milyen erősnek érzi saját támogatottságát - jelentette ki az MTI-nek csütörtökön Isaszegi János hadműveleti szakértő. Függ továbbá a belső szociális feszültségek alakulásától, valamint attól is, hogy Phenjan "zsarolási taktikájának " eredményeként milyen felajánlásokat tesznek Kim Dzsong Un számára a nemzetközi politika szereplői - tette hozzá.

A nyugállományú vezérőrnagy, címzetes egyetemi tanár elmondta, Észak-Korea egy nagyon zárt és titokzatos ország, de annyit tudni lehet, hogy ha az aktív és a tartalékos haderőt is beleszámolják, akkor több mint 1,2 milliós fővel a világ negyedik legnagyobb hadseregével rendelkezik. Ez a létszám nem csak arra elég, hogy a Dél-Koreával közös 238 kilométer hosszú fegyvermentes övezetet elfoglalja, hanem arra is, hogy másik irányba, akár Japán, akár az Egyesült Államok szigetei, Hawaii, vagy Guam ellen hadakozzon - hangsúlyozta a szakértő. 

Emellett Észak-Korea a bruttó hazai termék 30 százalékát költi katonai kiadásokra, egyebek mellett a szociális költségek rovására. Ebből következik, hogy a lakosság "nagyon szegényen és nyomorúságosan" él, számos szökésről is hallani lehetett. A szakértő szerint előbb vagy utóbb a belső helyzet pattanásig feszül, és mindennek megoldására régi praktika a figyelem elterelése a nemzetközi politikai aktivizálódás révén. 

Ebből kiindulva Isaszegi János nem tartotta kizártnak: a haderő főparancsnoka úgy dönt, hogy rakétákat indít Dél-Korea, Japán, Guam, vagy Hawaii felé. Ez bizonyosan nem marad válaszcsapás nélkül. Ebben ez esetben pedig nemcsak az indító állásokat fogják támadni, hanem járulékos polgári veszteségek tömkelegével kell számolni.

Dél-Korea korábban igyekezett oldani az Észak-Koreával régóta fennálló konfliktust. Ennek érdekében haderejére nézve - betartva az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) korlátozó határozatát - még tavaly is önkorlátozást fogadott el, különösen ballisztikus rakéták vonatkozásában - emlékeztetett a szakértő. Dél-Koreában ugyanakkor az Egyesült Államok évtizedek óta jelentős haderőt állomásoztat. Ez egy nagyjából 30-35 ezer főt kitevő állomány, amelyet az Egyesült Államokból vagy Hawaiiról, illetve Guamról bármikor további erőkkel erősíthetnek meg, ahogy az az elmúlt napokban is történt. 

Isaszegi János hangsúlyozta, hogy az ENSZ szerepe is nagyon fontos. Az amerikai haderő ugyanis ENSZ-mandátumot is teljesít, az ENSZ BT korábbi határozata alapján az amerikai kontingens és annak parancsnoka, egyúttal az ENSZ koreai missziójának a vezetője is. Amennyiben Észak-Korea részéről támadás éri Dél-Koreát, azzal hivatalos támadás éri az ENSZ hivatalos kontingensét és misszióját is, ami felhatalmazás jelenthet a válaszcsapásra is. 

A szakértő szerint nemcsak katonai, hanem pszichológiai kérdés is, hogy Észak-Korea támadást indít-e. Kérdés, hogy a fiatal, diktatórikus vezető milyen erősnek érzi  saját befolyását, továbbá a belső feszültségeket, valamint mennyire bízik a külföld több milliárd dollár értékű segítségében. Isaszegi János szerint ha ezzel a "zsarolással" nem sikerül eredményt elérnie, és a belső feszültségek kiéleződnek, elképzelhető hogy egy "labilis vezető" a rakétatámadás megindítása mellett dönt.

Isaszegi János úgy vélte, hogy elsőként Észak-Korea támadhat. A megelőző csapást az Egyesült Államok sem merné kockáztatni a 2003-ban Bagdadban történtek után, amikor is hazugságokra épülő vádak miatt, ENSZ-felhatalmazás nélkül támadtak Szaddám Huszein iraki rezsimjére. Egy újabb ehhez hasonló megelőző csapás során - Isaszegi János szerint - nem sokan jelentkeznének támogatásra. 

Az elmúlt órákban fény derült arra, hogy Észak-Korea állítólag egy Taepodong X néven is ismert BM25 Musudan típusú közepes hatótávolságú rakétát szállított keleti partvidékére. Ez a rakétatípus 3000-4000 kilométer közötti távolságú, amely egyértelmű veszély Japánra vagy akár Guam számára is, de a kaliforniai partvidéket már nem érheti el -  jelentette ki Isaszegi János, aki megjegyezte: nem tudni, hogy ezen a rakétán van-e robbanótöltet, vagy egyelőre csak rakétatestet szállítottak. A tábornok emlékeztetett arra is: hosszú ideje nem titok, hogy Észak-Korea igyekszik megfelelő nukleáris csapásmérő képességet kifejleszteni, akár Oroszország, akár Kína, vagy akár Irán együttműködésével.

Az elmúlt tíz évben Észak-Korea háromszor próbálkozott olyan rakétával megfigyelő műholdat juttatni a világűrbe, amely ballisztikus hordozóeszközként is alkalmazható. Isaszegi János ennek kapcsán úgy vélekedett: bár Észak-Korea atomfegyver bevetésével fenyegetőzött, egyelőre nincsenek hivatalos bizonyítékok arra, hogy Phenjan valóban rendelkezne atomfegyverrel.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Használja a Google Térképet? Frissítsen rá most

Használja a Google Térképet? Frissítsen rá most

Véget vetne a jelszavak megosztásának a Netflix

Véget vetne a jelszavak megosztásának a Netflix

Tóta W.: Merre tovább, Fidesz?

Tóta W.: Merre tovább, Fidesz?

Kulcsembernek kell kimaradnia a sorsdöntő meccsen a válogatottból

Kulcsembernek kell kimaradnia a sorsdöntő meccsen a válogatottból

A lónak a ... ! – Hadházy Ákos legszaftosabb táblája felhúzta Kövér Lászlót

A lónak a ... ! – Hadházy Ákos legszaftosabb táblája felhúzta Kövér Lászlót

Ősszel jön az 5G, de mit kell tudni róla?

Ősszel jön az 5G, de mit kell tudni róla?