A 29 éves Edward Snowden, aki néhány hete Hawaiiból Hongkongba utazott, a The Guardian online felületén közvetlenül válaszolt a vezető brit baloldali napilap olvasóinak kérdéseire.

Arra a kérdésre, hogy igazak-e azok a médiahírek, amelyek szerint menedékjog fejében titkos amerikai hírszerzési adatokat szolgáltatott ki Pekingnek, Snowden leszögezte: ő nem kínai kém, és az erről szóló beszámolók beleillenek az amerikai sajtó Kínával vagy Hongkonggal kapcsolatban mindig felmerülő, "reflexszerű vörös Kína-reakciójába". Ezeknek a beszámolóknak az a céljuk, hogy eltereljék a figyelmet az amerikai kormány bűnös tevékenységéről - tette hozzá.

Snowden "előre megjósolható lejárató kampánynak" nevezte ezeket a beszámolókat, hangsúlyozva, hogy nincs kapcsolatban a kínai kormánnyal, csak a The Guardian és a The Washington Post újságíróival.

Arra a kérdésre, hogy mikor határozta el a titkos adatgyűjtésről szóló információk kiszolgáltatását, Snowden azt írta a The Guardian által felkínált online társalgási fórumon, hogy "nem volt egy olyan kifejezett, adott pillanat", amikor döntött a kiszivárogtatásról. A döntés az amerikai hírszerzési illetékesek - különösen James Clapper, az amerikai hírszerző szolgálatok irányításáért felelős kormánytisztviselő - "folyamatos hazugságlitániája" láttán érlelődött meg benne.

Elmondta, Barack Obama választási ígéretei és megválasztása sok amerikaihoz hasonlóan őt is hittel töltötték el, hogy az új elnök majd hozzáfog a problémák megoldásához, ahogy ezt jelezte a szavazók felé. Hatalomra kerülése után nem sokkal azonban sajnos leállította a rendszeres jogsértések kivizsgálását, elmélyített és kiterjesztett több jogsértő programot, és nem használta fel politikai tőkéjét arra, hogy véget vessen az olyan emberi jogokat sértő tevékenységeknek, mint amilyen a guantánamói fogolytáborban van, ahol még mindig vádemelés nélkül tartanak fogva embereket.

Snowden közölte, hogy semmiféle olyan műveletről nem hozott nyilvánosságra információkat, amelyeket az Egyesült Államok törvényes katonai célpontok ellen hajtott végre. Azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amelyekben az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) civil intézmények - egyetemek, kórházak, magánvállalkozások - kommunikációs infrastruktúráját törte fel. Hozzátette: az amerikai kormány most már nem tudja eltussolni ezt az ügyet azzal sem, ha őt bebörtönzi, vagy éppen meggyilkoltatja.

A kiszivárogtatás egyre nagyobb és immár nemzetközi politikai botrányt kavar. A The Guardianhez és a The Washington Posthoz eljuttatott információk először csak az NSA titkos és széles körű adatgyűjtési tevékenységét tárták fel, ám nem sokkal később kiderült, hogy a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) szintén kiterjedt anyaggyűjtést folytatott az elmúlt években, az amerikai programhoz kapcsolódva.

A The Guardian éppen a világ nyolc vezető ipari hatalmának (G8) hétfőn kezdődött észak-írországi csúcstalálkozójára időzítette a Snowdentől származó újabb információcsomag közzétételét. 

E bizalmas iratok tanúsága szerint a brit figyelőszolgálat 2009 áprilisában a londoni G20-csúcstalálkozó, 2009 szeptemberében a pénzügyminiszteri értekezlet részvevőinek kommunikációját is figyelte. A GCHQ feltörte a delegátusok számítógépeit, illetve BlackBerry okostelefonjait is, rálátást nyerve így email-forgalmukra.

Az NSA Angliában dolgozó szakértőinek közreműködésével kísérlet történt Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök Moszkvával folytatott műholdas telefonbeszélgetéseinek lehallgatására is.

A lap szerint az ügy valószínűleg "szít valamelyes feszültséget" a G8-értekezlet delegációi és London között, ugyanis a Nyolcak mindegyike képviseltette magát annak idején az érintett nagy-britanniai G20-értekezleteken. A BBC hétfői beszámolója szerint Törökország és Dél-Afrika máris hivatalosan magyarázatot kért a brit kormánytól a történtekre.