szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Évek óta a legnagyobb szabású hadgyakorlat kezdődött a hét végén Oroszország távol-keleti régiójában. A manőverek célja egyrészt a fegyveres erők bevethetőségének a tesztelése, másrészt a Kreml egyben politikai jelzést is küld a térség államainak - írta a Neue Zürcher Zeitung.

A moszkvai védelmi tárca adatai szerint a hadgyakorlaton mintegy 160 ezer katona, ezer harckocsi és páncélozott harcjármű, 130 repülőgép és helikopter, valamint nagy hatósugarú bombázó vesz részt. Az Ohotszki-tengeren zajló haditengerészeti manőverekre összesen 70 hajót mozgósított a flotta. A július 20-ig tartó hadgyakorlatot Valerij Geraszimov, az orosz vezérkar főnöke felügyeli.

A manőverek előzetes bejelentés nélkül kezdődtek: Vlagyimir Putyin elnök szombatra virradó éjszaka rendelt el riadókészültséget a keleti katonai körzetben állomásozó fegyveres erők számára. A főparancsnokság közlése szerint a gyakorlatok során megvizsgálják, milyen gyorsan képesek emberanyagot, fegyvereket és katonai felszerelést nagyobb távolságra mozgatni. E célra rendelkezésükre állnak a központi katonai körzet erőforrásai is.

A vezérkar azt várja, hogy a kijelölt egységeket és haditechnikát az eddiginél gyorsabban lehessen vasúton célba juttatni. Az elvárás szerint napi 800-1000 kilométert kell tudniuk megtenni a csapatoknak és fegyverzetüknek. E célból az érintett pályaudvarokon különleges be- és kirakóplatformokat helyeznek üzembe. Az egységek és fegyverzetük mozgatását 16 vonat, illetve 562 vasúti kocsi végzi.

Idén februárban már volt egy kisebb riasztásos hadgyakorlat az orosz fegyveres erőknél, mégpedig az első 1993 óta. A manőverek során a központi katonai körzet egységeit mozgósították, azt vizsgálva többek között, hogy milyen az együttműködés az egyes kötelékek között. A hadgyakorlat azonban elsősorban arra volt jó, hogy felszínre hozza a haditechnikával kapcsolatos lényeges hiányosságokat. Mint Szergej Sojgu védelmi miniszter a manőver után elmondta, a kijelölt harci repülőgépek nagyobbik része nem volt bevethető állapotban, és problémák adódtak a harci járművekkel meg a távközlési eszközökkel is. A vezérkar később bejelentette, hogy a jövőben rendszeresen rendeznek riasztásos hadgyakorlatokat.

A kipellengérezett hiányosságok azonban távolról sem jelentenek újdonságot - mutatott rá a svájci újság. Az orosz fegyveres erők átfogó reformja már 2008 óta folyamatban van. A haditechnika és az infrastruktúra korszerűsítése mellett a Kreml tervbe vette a szárazföldi erők átszervezését is. A cél a létszám csökkentése és egy jelentős mértékben speciális feladatokra kiképzett, korszerű haderő létrehozása, a hivatásos állomány részarányának növelésével párhuzamosan. Az orosz hadsereg jelenleg körülbelül egymillió embert számlál. Szó van arról is, hogy javítani fogják a katonák és a veteránok javadalmazását. A Kreml számításai szerint a haderőreform 2020-ig (átszámítva) összesen 680 milliárd svájci frankba fog kerülni.

A hétvégén kezdődött manővereknek persze politikai jelzésértékük is van. A fegyveres erők elsőrendű fontossággal bírnak Oroszország számára: a Kreml rájuk támaszkodva tudja nyomatékosítani nagyhatalmi igényeit. A hadgyakorlat helyszínének megválasztásával pedig Moszkva tekintetbe veszi az ázsiai-csendes-óceáni térség növekvő stratégiai és politikai jelentőségét. A svájci lap tudósítója arra számít, hogy Putyin elnök személyesen is megtekinti a manőverek egy részét Szahalin szigetén, illetve a Bajkál-tótól keletre eső térségben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!