szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A jelenlegi cseh kormányválság valójában az államfő és a parlament közötti hatalmi harcról szól. Arról, hogy marad-e a parlamentáris hatalomgyakorlás, vagy az ország a "félelnöki" berendezkedés felé mozdul-e el – mondta Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa.

A szakértő hangsúlyozta: nem meglepő, hogy a szerda esti szavazáson a cseh szakértői kormány nem szerezte meg a parlamenti alsóház bizalmát. Ennek egyik oka, hogy még mindig jobboldali többség van a parlamentben. A másik pedig az, hogy valójában Milos Zeman államfő hívei alkotják a szakértői kormányt, így a szakértői jelzőt "idézőjelbe kell tenni" – mondta, hozzátéve, hogy a csak nevében szakértői kormányokat "a parlamentarizmusban nem igazán kedvelik", nem elfogadott gyakorlat.

Felidézte, hogy amikor Milos Zeman 2003-ban "kiszállt a politikából", a hívei létrehozták a Polgári Jogok Pártja – Zemanék (SPOZ) nevű szervezetet, amely eddig nem tudott bejutni a parlamentbe, és az államfő most "megpróbálta őket helyzetbe hozni", hogy a választásokig minél jobban megismerje őket a társadalom.

A szakértői kormánynak nagyon erős baloldali programja van, amely szemben áll a jobboldali kormány elmúlt három évben hozott kemény megszorító intézkedéseivel – mondta.

Hamberger Judit hangsúlyozta: a cseh alkotmány nem szab határidőt az államfő lépéseinek, így annak sem, mikor kell megbíznia valakit a kormányalakítással. Ezért a szerdai szavazás eredményének ellenére hónapokig is maradhat a mostani kormány, sőt akár jövő májusig is, amikor a következő választások lennének. Szerinte eddig "minden úgy történt, ahogy az államfő akarta". Zeman ezt a "hivatalnokkormányt" akarta, amely az ő embereiből áll.

Értékelése szerint hatalmi harc folyik az államfő és a parlamenti pártok között. Ennek az a tétje, hogy marad-e parlamentáris rendszer Csehországban, vagy a félelnöki, az államfőnek mostaninál több hatalmat adó rendszer felé mozdul el a cseh politikai berendezkedés, ugyanis Zeman lépései ebbe az irányba mutatnak.

A kutató úgy vélte, miután az alsóház nem fogadta el a szakértői kormány programját, néhány párt úgy döntött, hogy összefogva feloszlatnák a parlamentet, és akkor 60 napon belül új választásokat kellene tartani. Ehhez 120 képviselő szavazata szükséges, és körülbelül 80 százalék az esélye annak, hogy a jövő hétre tervezett rendkívüli ülésen ennyi össze is gyűlik – mondta, megjegyezve, hogy ez a megoldás a parlamentáris rendszer szempontjából tisztább, világosabb lenne.

Úgy látja, ugyanakkor az is lehetséges, hogy erre nem kerül sor, mert Zeman addig meggyőzi a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a feloszlatást. Zeman hívei ugyanis a feloszlatást támogató szociáldemokraták között is megtalálhatók, és a jobboldalon is vannak, akiknek nem érdekük az előrehozott választás, mert jelenleg nagyon alacsony a népszerűségük – magyarázta Hamberger Judit.

A szerda késő este megtartott szavazáson nem szerezte meg a parlamenti alsóház bizalmát a Jirí Rusnok vezette cseh szakértői kormány: a 200 tagú képviselőházban 93-an támogatták a kormányt, míg 100-an elutasították.

Rusnok szerda délelőtt terjesztette a képviselőház elé kormányának programját, és bizalmat kért a testülettől. A miniszterelnök előtt Milos Zeman mondott beszédet, amelyben kijelentette: ha a Rusnok-kormány nem kap bizalmat a cseh képviselőháztól, rövid időn belül nem lesz újabb kormányalakítási kísérlet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!