Bíróság elé állíthatnak harminc auschwitzi lágerőrt

Az ügyészség körülbelül 50 volt őr ügyében nyomozott. Közülük harminc ellen elég bizonyítékot találtak, hogy vádat emelhessenek gyilkosságban való bűnrészesség miatt. Hét másik, külföldön élő gyanúsított ellen még folyik a vizsgálat – mondta Kurt Schrimm, a ludwigsburgi szövetségi ügyészség vezetője kedden.

Az auschwitzi haláltáborban körülbelül másfél millió embert, elsősorban zsidókat öltek meg 1940 és 1945 között.

A különleges német ügyészségnek nincsen vádemelési jogköre, csak annyit tehet, hogy bűncselekmény megalapozottnak tűnő gyanúja esetén az aktát átadja a lakhely szerint illetékes ügyészségnek, amely eldönti, hogy folytatja-e a vizsgálatot. Ez történik a 30 auschwitzi őr esetében is.

Az, hogy végül hányat állítanak bíróság elé, nemcsak az illetékes ügyészségtől függ, hanem az érintettek egészségi állapotától is. A legidősebb gyanúsított 1916-ban született, és a legfiatalabb is már majdnem 90 éves, 1926-os születésű – mondta Kurt Schrimm.

A német igazságszolgáltatás évtizedekig nem üldözte az egykori lágerőröket, a nyugatnémet szövetségi legfelső bíróság egy 1969-ben lefektetett irányelvére hivatkozva, amely szerint a felelősségre vonásukhoz bizonyítani kell a részvételt legalább egy gyilkosságban.

A különleges német ügyészségnek nincsen vádemelési jogköre, csak annyit tehet, hogy bűncselekmény megalapozottnak tűnő gyanúja esetén az aktát átadja a lakhely szerint illetékes ügyészségnek, amely eldönti, hogy folytatja-e a vizsgálatot. Ez történik a 30 auschwitzi őr esetében is.

Az, hogy végül hányat állítanak bíróság elé, nemcsak az illetékes ügyészségtől függ, hanem az érintettek egészségi állapotától is. A legidősebb gyanúsított 1916-ban született, és a legfiatalabb is már majdnem 90 éves, 1926-os születésű – mondta Kurt Schrimm.

A német igazságszolgáltatás évtizedekig nem üldözte az egykori lágerőröket, a nyugatnémet szövetségi legfelső bíróság egy 1969-ben lefektetett irányelvére hivatkozva, amely szerint a felelősségre vonásukhoz bizonyítani kell a részvételt legalább egy gyilkosságban.

A fordulatot John Demjanjuk, a soribóri koncentrációs tábor őre ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, akit bűnrészesnek találtak a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár azt nem tudták bizonyítani, hogy a vádlott aktívan részt vett a gyilkosságokban, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik az, hogy köze volt foglyok halálához.

Az ítélet szemléletváltást eredményezett a német igazságszolgáltatásban. A nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott nyomozó hatóság így valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett.

A különleges német ügyészség adatai alapján a siker reményével felelősségre vonható auschwitzi őrök túlnyomó többsége Németország nyugati tartományaiban él. A legtöbben, összesen heten Bajorországban, valamint Baden-Württembergben vannak, ahol hat volt lágerőr ügyében dolgoznak tovább a helyi nyomozóhatóságok. A volt NDK területén csupán két volt olyan auschwitzi lágerőrt találtak, akik ellen büntetőeljárást lehetne indítani – egyet Szászországban, egyet Mecklenburg-Elő-Pomerániában.

Hét másik, külföldön élő auschwitzi lágerőrt is azonosítottak: ők Izraelben, Ausztriában, Horvátországban, Lengyelországban, az Egyesült Államokban, Brazíliában és Argentínában élnek.