szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Először észleltek a polipropilén műanyag összetevőjeként ismert propilént a Földön kívül: az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Cassini űrszondája a Szaturnusz egy holdjának légkörében mutatta ki a vegyület jelenlétét.

A Cassini a Titán légkörének alacsonyabb régióiban kis mennyiségben talált propilént – derült ki a NASA kutatóinak az Astrophysical Journal Letters című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányából. Ez az első eset, hogy egyértelműen kimutatták a műanyag-összetevő jelenlétét bármely holdon vagy bolygón a Földön kívül – hangsúlyozták. "Ez a vegyület mindenhol jelen van a hétköznapokban, hosszú láncolatokba fűzve ez alkotja a polipropilént" – írta Conor Nixon bolygókutató, a NASA Goddard-központjának munkatársa. 

A szakemberek a Cassini infravörös spektrométerének (CIRS) segítségével azonosították a vegyületet. A Voyager-1 űrszonda 1980-ban, amikor közel repült a holdhoz, számos gázt szénhidrogénként azonosított a Titán barnás színű légkörében. Szénhidrogének akkor keletkeznek a Titánon, amikor a naplemente szétbomlasztja a metánt, a hold légkörében második legnagyobb mennyiségben jelenlévő gázt. A felszabaduló részecskék új kapcsolatokat keresnek, és egy, két, három vagy akár több szénatomból álló láncokká állnak össze. A két szénatomot tartalmazó családba tartozik a gyúlékony etán gáz, míg például a propán a három szénatomos família tagja. A Voyager-1 az egy vagy két szénatomot tartalmazó valamennyi családot feltérképezte a Titán légkörében. A három szénatomosok közül felismerte a család legnehezebb tagja, a propán mellett az egyik legkönnyebbet, a propint is, a közbensők, így a propilén is, azonban rejtve maradtak előtte.

Későbbi kutatások egyre részletesebb információkkal szolgáltak a Titán légköréről, a propilént viszont továbbra sem találták. A Cassini tömegspektrométere – amely a Titán légkörének összetételét pásztázza – arra utaló jelekkel szolgált, hogy a propilén a légkör magasabb részeiben lehet jelen. A szakemberek azonban nem találtak egyértelmű bizonyítékot erre a spektrométer adatai alapján. Az alacsonyabb régiókban végül mégis csak szerencsével jártak.

"Nagyon nehéz munka volt, mert a propilén gyenge nyomait elnyomják a más, sokkal erősebben észlelhető vegyületekéi" – fogalmazott Michael Flasar, a Goddard-központ kutatója, a CIRS-szel dolgozó vezető szakember. A siker azonban fokozta a tudósok reményeit, hogy további rejtőzködő vegyületekre találnak a Titán légkörében.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!