Hetvenhét éves korában az éjjel meghalt Wilfried Martens, aki 23 éven át vezette az európai jobboldali pártokat tömörítő Európai Néppártot (European People's Party, EPP), amely jelenleg a legerősebb képviselőcsoporttal rendelkezik az Európai Parlamentben. Orbán Viktor Magyarország nagy barátjaként emlékezett rá Facebook-oldalán, a Külügyminisztérium pedig azt emelte ki, hogy az európai integráció meghatározó személyisége volt, aki jelentősen hozzájárult a kontinens népeinek békés és szabad együttéléséhez. "Halála nagy veszteség Magyarország számára, mivel személyében régi jó barátot veszítettünk el" – közölte a külügy, bár a belga politikus elsősorban Orbán és a Fidesz barátja volt. Azután ugyanis, hogy a Fidesz az európai liberálisokkal eltöltött évek után 2000-ben csatlakozott az EPP-hez, Martens tűzön-vízen át védelmezte Orbánt.

Ennek ellenére halála után az MSZP olyan nagy formátumú politikusként méltatta Martenst, aki a keresztény értékrend következetes képviselőjeként jelképe annak a jobboldali összefogásnak, amelynek vezetőjeként az Európai Néppártból széles pártcsaládi-politikai közösséget volt képes teremteni. Bajnai Gordon pedig úgy emlékezett rá, mint olyan politikusra, aki az Európai Néppárt alapítójaként és vezetőjeként formálta a kort, amelyben élt, tevékenységével az európai demokráciát szolgálta. "Ezt akkor is el kell ismernünk, ha politikai nézeteink különböztek" – tette hozzá.

Martens Orbán Viktorhoz fűződő több mint tízéves kapcsolata alatt elkötelezetten kiállt a magyar politikus mellett, akit 2002 októberében, a választási veresége után az EPP egyik alelnökévé választottak, vele pedig először került olyan politikus az EPP elnökségébe, akinek országa még nem is volt uniós tagállam. A belga exkormányfő, akit többször is Orbán "mentoraként" jellemeztek, ezután rendszeres meghívottja volt a fideszes rendezvényeknek, amelyeken mindannyiszor Orbán újraválasztása mellett kampányolt. Már 2004 márciusában, két évvel a 2006-os választások előtt felszólalt a Fidesz Arénában rendezett nagygyűlésén, ahol Orbán 1989-es, a Nagy Imre-újratemetésen elmondott beszédét méltatva kijelentette, "Magyarország szabadabb országgá válik, ha Orbán Viktor ismét miniszterelnök lesz".

Orbán Viktor beszéde az EPP tisztújító kongresszusán a bonni Világkonferencia-központban 2009. december 9-én. Mögötte Wilfried Martens, az EPP elnöke

MTI / EPA / Oliver Berg

Kádártól Antallon át Orbánig

A belga politikus Europe: I Struggle, I Overcome című 2006-os könyvében is szentelt egy fejezetet a Fidesznek és Orbánnak, valamint szoros kapcsolatuknak. Martens, aki bár belga miniszterelnökként Kádár Jánosnál is kétszer járt látogatóban, és vele is jó hivatalos kapcsolatot ápolt, erről az időszakról nem árul el sokat, de arra már szívesen emlékszik vissza, hogy szalámit ettek Antall Józseffel és Helmut Kohllal, amikor a magyar miniszterelnök meghívására Budapesten tartották a kereszténydemokraták kongresszusát. Végül Martens sajnálatosnak nevezi, hogy a kapcsolatuk az MDF-es miniszterelnökkel és pártjával nem vált rendszeressé, miután pedig a jobboldal 1994-ben elvesztette a választásokat, "az újjászületésük négy évvel később következett be, Orbán Viktorral".

Martens Orbán politikai jelentőségét egyértelműen a Nagy Imre-újratemetéskor elmondott beszédéből vezette le, amely "széleskörű nemzeti és politikai elismerést hozott" neki, majd az európai néppárti vezető egyértelműen pozitívként értékelte a Fideszben bekövetkezett változásokat is. Mint írta, Orbán alatt a párt "egy radikális diákmozgalomból egy mérsékelt jobbközép néppárttá alakult", és ekként csatlakozott végül a Martens vezette európai formációhoz is.

Könyvében a politikus a Fidesz 2002-es vereségéről is megemlékezett, amelyet Dávid Ibolya és az MDF számlájára írt. Szerinte ugyanis már az egy "rossz ómen" volt, és előrevetítette a jobboldal vereségét, hogy az MDF szerint a Fidesz be akarta olvasztani őket. "Személyesen tanúsíthatom, hogy a kritikus pillanatban Orbán Viktor kész volt elfogadni egy MDF-es miniszterelnök-jelöltet. A két választási forduló között én továbbítottam ezt az üzenetet Dávid Ibolyának, de ő soha nem válaszolt rá" – írta Martens, aki ezek szerint olyannyira szívén viselte az akkor még csak nem is EU-tagállam Magyarországon a jobboldal sorsát, hogy közvetíteni is próbált a pártok között.

"Szükség van arra, hogy ismét te kerülj kormányra"

2004 után Martens elkötelezetten kampányolt Orbán és a Fidesz mellett. A második Gyurcsány-kormány idején, a 2006. október 23-i, az Astoriánál rendezett Fidesz-megemlékezésen is részt vett, sőt, annak egyik vezető szónoka volt. Akkor beszédében ismét a 26 éves Orbán Viktor 1989-es "bátor hangú" beszédére emlékezett, majd átvéve az akkori fideszes retorikát Gyurcsányra utalva közölte, a "zűrzavar egy ember miatt van. Ő az, aki az országot politikai és legfőképpen erkölcsi válságba sodorta azáltal, hogy félrevezette az embereket."

Könyvében Martens a 2006-os rendezvénnyel kapcsolatban azt írta, hogy Orbánnal közösen több tízezer emberhez szóltak, és bár a baloldal kritizálta őket, amiért nem tartották magukat az '56-os forradalom eszméihez, az európai szocialisták eközben amellett a miniszterelnök mellett álltak ki, aki hazudott. Az EPP elnöke 2007-ben a Fidesz kongresszusán is közölte Orbánnal: "szükség van arra, hogy ismét te kerülj kormányra", a 2010-es választási győzelem után pedig Orbánt a barátjának nevezve gratulált a "fantasztikus választási győzelemhez".

A kétharmados többségű, és az EU ellen szabadságharcot hirdető Fidesz és Orbán melletti elköteleződése miatt azonban Martens és az EPP is több kritikát kapott. 2011-ben, amikor Magyarország a médiatörvény elfogadása miatti nemzetközi kritikák kereszttüzében átvette az unió soros elnökségi posztját, Martens amellett, hogy sok sikert kívánt Orbánnak az uniós tisztséghez, a fideszes médiatörvényt is védelmébe vette mondván, az "megerősíti" a sajtószabadságot, a kritikáknak pedig nem szabad a szöveg félreértelmezésén alapulnia.

A médiatörvény és az alaptörvény védelmezője

Mikor a baloldali és liberális pártok rendszeresen a magyar jogállamiságot féltették a rohamszerű fideszes törvénykezés miatt, és uniós eljárást kezdeményeztek az új alaptörvény hatályba lépése után, Martens és alelnöke, Joseph Daul egy tárgyilagos hangú közleményben mindössze annyit közölt: az Európai Bizottság ajánlásait fogja támogatni a Magyarországot érintő vizsgálatok után, de bíznak abban, hogy Orbán Viktor szorosan együtt fog működni a bizottsággal, hogy a jogalkotás összhangba kerüljön az EU-joggal. De a két néppárti politikus ekkor is kiállt az alaptörvény mellett, és leszögezte: az alkotmány tartalmazza az uniós alapjogi charta előírásait, valamint "egy új, tisztességesebb választási rendszert, amely megadja a lehetőséget a kisebbségeknek a parlamenti képviseletre".

Wilfried Martens, a konzervatív Európai Néppárt elnöke Orbán Viktorral Brüsszelben 2007. május 2-án

MTI / EPA / Francois Walschaerts

És ezt az álláspontot nem is adták fel: 2013 márciusában – bár egyre többen latolgatták annak esélyét, hogy a Fideszt hogyan lehetne megregulázni akár az EPP-n belül is – Daul, Martens alelnöke leszögezte: nem akarták kizárni a pártot, mert "nem lehet kizárni embereket vagy pártokat, csak mert nem értesz velük egyet. Majd ismét kifejtette: bár a magyar alkotmánymódosítások nagyon komplexek, de teljes mértékben a demokrácia szabályaival vannak összhangban. Áprilisban azután keményebb pletykák is napvilágot láttak, az Új Magyar Szó romániai magyar lap egyenesen arról írt, hogy az EPP kizárná a magyarokat, ha nem engednek az alaptörvény negyedik módosítása ügyében. A pletykáknak végül maga Wilfried Martens vetett véget, amikor a Heti Válasznak adott interjúban egyértelműen leszögezte, hogy "minden híradás a Fidesz lehetséges kizárásáról egyértelműen hamis".

Martens utoljára júliusban mutatkozott a nyilvánosság előtt, II. Fülöp belga király beiktatásán volt jelen. Idén szeptemberben a Fidesz-kongresszust már csak levélben köszöntötte, amelyben gratulált Orbánnak és pártjának a reformokhoz, valamint ismételten elkötelezte magát a miniszterelnök mellett mondván: 2014 sorsdöntő év lesz a Fidesznek, de az EPP támogatni fogja, így szerinte mind a magyar kormányzó erő, mind a néppárt győzni fog.

Ki lesz az utód?

Miután Wilfried Martens augusztusban kórházba került, megindultak a találgatások az utódjáról. Az EurActiv akkor azt írta, a legvalószínűbb, hogy egy olyan országból választanak majd EPP-elnököt, ahol erős pozíciókkal rendelkeznek a tagpártok, így a lap szerint Lengyelország, Svédország, Finnország, Írország, vagy Lettország jöhet szóba, hiszen a németeknek ugyanis amúgy is túl nagy a gazdasági súlya.

Bár maga Martens a francia Joseph Daulnak adta át kedden az EPP vezetését, esélyes lehet a posztra Jerzy Buzek, az Európai Parlament volt elnöke, ő azonban szívesen lépne Barroso helyébe is az Európai Bizottság élén, de a nyár végén lehetséges befutóként emlegették a volt spanyol miniszterelnököt, José Maria Aznart is.