A kutatást végző Texasi Egyetem kutatói szerint a trópusokon júliustól novemberig tartó intenzív esős időszakok mellett az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb szárazság akár a világ legnagyobb erdős területének számító, Dél-Amerikában található Amazónia (mintegy 60 Magyarország kiterjedésű) trópusi esőerdőinek kipusztulásához is vezethet. 

Rong Fu, a tanulmányt publikáló munkacsoportot vezető éghajlatkutató elmondta, a térség leginkább veszélyeztetett területe ilyen szempontból az Amazonas-medence déli része, ahol az esőmentes időszakokban megfelelő mennyiségű tápanyag nélkül maradó fák kiszáradhatnak, valamint a hosszabb forró időszakok miatt erdőtüzek is könnyebben alakulhatnak ki. 

A PNAS-ban közölt eredmények mindenesetre borúlátóbbak, mint az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) által hasonló témában közzétett szeptemberi kimutatásai, amelyek 2100-ig bezárólag az évenkénti száraz időszakok háromtól tíz napig terjedő meghosszabbodásával számoltak. A texasi kutatók ezzel szemben az elmúlt 30 év eredményeit elemezve és a folyamatos globális felmelegedést figyelembe véve a jövőben a helyzet rosszabbodására számítanak. 

Fu és kollégái 1979-ig visszamenőleg vizsgálták Dél-Amazónia csapadékszintjét, a felhalmozott adatokat pedig nyolc éghajlati modellre épülő, összesen 50 szimulációs modell segítségével elemezték. Következtetéseik nyomán a globális felmelegedés kétféleképpen képes behatárolni a térségre hulló trópusi csapadék gyakoriságát: az eltolódó déli futóáramlatok az esőzéseket előidéző hidegfrontok blokkolja le, a globális földfelszíni felmelegedés pedig viharok kialakulását gátolja.