A terület az állami vasúttársaság tulajdonában van, a teherszállító vonatok sínpályái mellett, júliusban telepedtek le itt kelet-európai romák. A bádogváros felszámolását a vasút és a helyi önkormányzat kérésére rendelte el a bíróság.

Jacqueline Rouillon, Saint Ouen városának kommunista polgármestere az illetékes hatóságoknak a táborhely elfogadhatatlan higiéniás körülményeire és közbiztonsági problémáira hívta fel a figyelmét.

Október 30-án a fűtőipari vállalat panaszt tett a rendőrségen azért, mert a sínek menti viskók zavarták a 400 ezer párizsi háztartást, valamint a kórházakat és a párizsi közintézmények egy részét ellátó hőerőmű szénnel való ellátását.

A polgármester pénteken személyesen kérte meg a tábor utolsó lakóit, hogy 48 órán belül hagyják el a területet. Miután ez nem történt meg, az önkormányzat hétfőn kezdeményezte a rendőri fellépést.

A prefektúra közleményében jelezte, hogy "valamennyi azonosított család" számára felajánlottak szálláslehetőséget.

A lakhatás biztosításáért felelős tárcaközi bizottság összesítése szerint Franciaországban körülbelül 17 ezer kelet-európai, elsősorban Romániából és Bulgáriából érkezett roma él több száz illegális bádogvárosban, 4 ezernek nincs közvetlen hozzáférése vízhez. Számuk évek óta nem változik, a kiutasítások után általában ugyanazok az emberek jönnek vissza. Hivatalos becslések szerint az ilyen körülmények között élő kelet-európai romák száma az elmúlt fél évben csökkent Páris környékén.

Többen találtak megfelelő szállást, mások elhagyták a fővárost. A legtöbb cigánycsalád a Párizstól északra található Seine-Saint-Denis megyében található, ahol Saint Ouen is fekszik. Egy 2012 végi összesítés szerint a Párizs körül található 11 700 roma közül 7500-an éltek itt. Ez Franciaország egyik legszegényebb megyéje, itt robbantak ki 2005-ben a külvárosi zavargások.