Az új alkotmány elfogadása az első lépés a jövő évre tervezett demokratikus választások kiírása felé. Az alaptörvény jelentősen növeli a polgári szabadságjogok védelmét, de a hadsereg szerepét is drasztikusan megerősíti, és több kérdésben is visszatér a Mubarak-rendszer alatt érvényben volt szabályokhoz.

Az alktományozás azután vált szükségessé, hogy Mohamed Murszi iszlamista elnököt július 3-án elmozdította a hatalomból a hadsereg, és felfüggesztette a 2012-ben népszavazással elfogadott alkotmányt. A mostani alkotmánymódosítások elsősorban azokat a cikkeket érintik, amelyek iszlamista elveket tükröztek.

Szombaton az 50 fős egyiptomi alkotmányozó tanács 48 tagja cikkről cikkre szavazott a jogszabályról, amit az állami tévé élőben közvetített. A cikkek nagy részét egyhangúlag fogadták el, de egyes kérdésekben nem volt teljes egyetértés, elsősorban az iszlamista delegált bírálta az új rendelkezéseket.

Vitás kérdés volt például a saría, azaz az iszlám jog elveinek pontos meghatározása, ami hivatalosan az egyiptomi jogrend alapját képezi. E tekintetben az alkotmánybíróság egy korábbi értelmezését vették alapul, amely a saría egy korlátozott verzióját tükrözi.

Az iszlamista delegált ezt nem támogatta, ahogy a rabszolgaságot, az emberkereskedelmet és a "szexkereskedelmet" tiltó passzust sem, mivel az szerinte korlátozhatja a muszlimok körében előforduló korai házasságokat. Szintén ellenezte a "civil kormányzat" megnevezést is, mert az az iszlamisták szerinte a "világi" szó szinonimája.

Az új alkotmány egyebek mellett kiterjesztené a vallásszabadság védelmét és a diszkrimináció tilalmát. Emellett az alaptörvény felszámolná a parlament felsőházát és lehetővé tenné a törvényhozás számára, hogy kétharmados többséggel elmozdítsa az elnököt, illetve eljárást kezdeményezzen ellene az alaptörvény megsértése esetén. A jogszabály betiltaná a vallási alapon szerveződő pártokat, így a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériséget is, amely az elnök megdöntésekor a legerősebb parlamenti erő volt Egyiptomban. 

A Muzulmán Testvériség ellen július óta hajtóvadászatot folytatnak a hatóságok, a szervezet legtöbb vezetőjét bebörtönözték, a Murszi melletti tüntetéseket pedig vérbe fojtották. Az utóbbi hetekben megfigyelők szerint már a hadsereg világi bírálóit is üldözik a hatóságok.

Az új alkotmány felhatalmazná a hadsereget, hogy saját maga döntsön a védelmi miniszter személyéről, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka is. Ráadásul a posztot nyolc évig töltené be ugyanaz a személy. Emellett a jogszabály lehetőséget adna arra, hogy katonai bíróságok járjanak el civilekkel szemben, katonákat ugyanakkor nem lehetne polgári törvényszék elé állítani.

A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet egyiptomi irodája szerint az országban már eddig is széleskörű privilégiumokkal rendelkeztek a fegyveres erők, amelyeket az új alkotmány tovább bővítene.

Az alkotmánytervezet maradék cikkeiről vasárnap délután szavaz a tanács. Ezt követően a kormány elé terjesztik a szöveget, amiről várhatóan decemberben, más források szerint januárban írhatnak ki népszavazást. Ezt követően kerülhet sor elnök- és parlamenti választásokra.