Magyarországon 2012. január 1-től az adatvédelmi biztos helyébe a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lépett. Ezzel egyidejűleg a hivatalban lévő adatvédelmi biztosnak, Jóri Andrásnak a megbízatása is véget ért annak ellenére, hogy az rendes körülmények között 2008 szeptemberétől 2014 szeptemberéig tartott volna. A hatóság élére pedig nem őt, hanem Péterfalvi Attilát nevezték ki. 

Az Európai Bizottság - az uniós központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, amelynek hivatalból kell őrködnie az uniós jog érvényesülésén - az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetése miatt kötelezettségszegési eljárást indított a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon Magyarország ellen. Az európai adatvédelmi biztos a Bizottság oldalán beavatkozóként vesz részt az eljárásban.

Jóri András

Stiller Ákos

Az ügy előzetes jogi véleményezésére felkért Melchior Wathelet belga főtanácsnok álláspontja hivatalosan nem köti a később, ebben az ügyben még ki nem tűzött időpontban ítélkező bíróságot, bár az esetek többségében a luxembourgi ítélkező fórum figyelembe szokta venni a főtanácsnoki indítvány jogi érvelését.

Wathelet kedden előterjesztett indítványában megállapította: bár minden tagállamnak joga van az adatvédelem területén olyan intézményrendszert kialakítani, amelyet saját országában a legmegfelelőbbnek tart, következésképpen azt utóbb át is alakíthatja, mindennek azonban az a feltétele, hogy az intézményrendszer kialakítása vagy utólagos átalakítása nem sértheti az adatvédelmi felügyelő hatóság - uniós irányelvben előírt - teljes függetlenségének alapvető követelményét. 

Márpedig e hatóság függetlenségének elengedhetetlen előfeltétele egy előre meghatározott időtartamú megbízatás, illetve a hatóság vezetőjének elmozdíthatatlansága e megbízatási idő lejártáig, kivéve ha a megbízatás megszüntetését a magatartásával vagy hivatali feladatai ellátásának képességével kapcsolatos, törvényben előre meghatározott, objektíve ellenőrizhető súlyos okok indokolják - érvelt a főtanácsnok.

Melchior Wathelet kifejtette: Jóri Andrást a megbízatásának megszüntetésére vonatkozó korábbi magyar szabályozás megsértésével távolították el hivatalából, mivel esetében a megbízatás megszűnését kiváltó okok egyike sem állt fenn. Ezenkívül a főtanácsnok arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2012-ben hatályba lépett intézményi módosítások kapcsán Magyarország nem fogadott el semmilyen átmeneti rendelkezést a biztos megbízatási idejének - és ily módon a függetlenségének - a tiszteletben tartása érdekében.

A főtanácsnok szerint az uniós eljárást megindító Európai Bizottság kellően bizonyította, hogy bár a Hatóság jogállása eltér a biztosétól, és tevékenységére más szabályok vonatkoznak, az uniós irányelvben a felügyelő hatóságra ruházott feladatok gyakorlása során a biztos jogutódjának minősül.

Magyarország ugyanis mind a biztosi tisztséget, mind a Hatóságot azért hozta létre, hogy eleget tegyen az uniós irányelv szerinti kötelezettségének, miszerint valamilyen hatóságnak felügyelnie kell az adatvédelmi rendelkezéseket. Az uniós irányelv alapján gyakorolt feladatkör szempontjából tehát e két szerv - vagyis az adatvédelmi biztos intézménye és a helybe lépett Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság - azonos. 

A két szerv közötti folytonosságot biztosították az új magyar szabályozás azon rendelkezései is, amelyek alapján a biztos által 2012. január 1. előtt megindított ügyekben a Hatóság elnöke jár el, és kezeli az ezen időpont előtt a biztos által kezelt adatokat.

A főtanácsnok álláspontja szerint az intézményi változtatások, még ha azokat alkotmányerejű törvények is vezetik be, nem veszélyeztethetik az uniós jogban támasztott, teljes függetlenséggel kapcsolatos kötelezettség hatékony érvényesülését, ugyanis az uniós jog elsőbbsége a szóban forgó nemzeti jogi norma szintjétől függetlenül fennáll. Az ilyen változások tehát Wathelet szerint nem igazolhatják az adatvédelemi felügyelő hatóság megbízatásának idő előtti megszüntetését.

Végül a főtanácsnok elutasította Magyarország azon érvelését is, miszerint Jóri András biztosnak a Hatóság elnökévé történő kinevezésére nem kerülhetett sor annak nyomán, hogy a biztos nyilvánosan kijelentette, ezt a kinevezést nem fogadná el. Wathelet szerint azon kívül, hogy a sajtóban megjelent ilyen kijelentések jogilag nem értékelhetőek, Magyarország nem állította, hogy a szóban forgó tisztséget hivatalosan felajánlotta volna a biztosnak.

Mindezen körülmények között Melchior Wathelet főtanácsnok annak kimondását javasolta az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország az adatvédelmi felügyelő hatóság megbízatásának idő előtti megszüntetésével nem teljesítette a vonatkozó uniós irányelvből eredő kötelezettségeit.