Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A WSJ blogbejegyzése elemzőkre hivatkozva azt írja, hogy az új választási törvény értelmében az ellenzéknek összefogás esetén jobbak a győzelmi esélyei, mint összefogás nélkül. Kitért azonban a blogbejegyzés arra is, hogy a legtöbb elemző szerint a közvélemény-kutatásokban kényelmesen vezető Fidesz áll nyerésre.
Megszólaltatta Peter Attard Montaltót, a Nomura közgazdászát, aki úgy véli, hogy "Orbán miniszterelnök populista és hatékony kampányoló képessége" a Fidesz olyan arányú győzelmét valószínűsíti, hogy a pártnak nem lesz szüksége kisebb koalíciós partnerre a kormányalakításhoz.
Orbán Viktor szerint a választás arról szól, hogy a választók meg akarják-e őrizni a kormány nagy arányú rezsicsökkentését, dacolva a nagy multinacionális vállalatok erős ellenkezésével és brüsszeli lobbizásával – írta a WSJ, és hozzátette: a kormányfő a választási győzelemre minden valószínűség szerint úgy tekintene, mint az EU-val feszültségekhez vezető nacionalista politikájának a jóváhagyására.
A baloldali ellenzék azt állítja, hogy a választások arról szólnak, akarja-e Magyarország javítani a viszonyát az EU-val, helyre kívánja-e állítani a fékek és ellensúlyok megsérült rendszerét, valamint véget kíván-e vetni annak a rezsimnek, amely a jövedelmező állami szerződéseket jórészt a kormánypárthoz közel álló vállalatoknak juttatja – írta a The Wall Street Journal.
FAZ: TV2 és a strómanok
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap csütörtöki számában A magyar pletykák című írás szerzője, Stephan Löwenstein kiemelte, hogy a német ProSiebenSat1-csoport magyarországi érdekeltségének értékesítése körül "cirkusz" alakult ki. Az MSZP azt a nézetet képviseli, hogy a vásárlók "strómanok", akik mögött a Fidesz, vagy a párthoz közel álló "oligarchák" állnak – tette hozzá.
Nem elképzelhetetlen, hogy a kormánypárt befolyást kíván gyakorolni a magántelevízióra – vélekedett a FAZ szerzője, megjegyezve, hogy a Fidesz 2010 óta "jelentősen beleavatkozott" a közszolgálati médiumok "struktúrájába". Ugyanakkor mindaz, ami lehetséges, de nem támasztják alá tények, olyan anyag, amelyből csak összeesküvés-elméleteket lehet szőni – tette hozzá Löwenstein.
A Die Presse a Raiffeisenről
A Die Presse honlapján szerda este megjelent írás szerint a magyar tulajdonban lévő Széchenyi Kereskedelmi Bank egyeurós vételi ajánlatot tett a Raiffeisen Bank Zrt.-re, ezt azonban "őrültség" lenne elfogadni. Az osztrák anyabank most dilemmába került: el kell döntenie, hogy még hány év elvesztegetését kockáztatja Magyarországon. (A bank szerdán azt közölte: a jelenlegi feltételek mellett nem válnak meg magyarországi leánybankjuktól – a szerk.)
A lap úgy véli, Orbán Viktor egyértelmű célja, hogy a magyar pénzügyi szektor nagy része ismét hazai kézbe kerüljön. A bankokkal szembeni eljárás nem számít egyedinek: más ágazatokat – például a telekommunikációt, az energiaszektort és a kereskedelmet is – különadókkal sújtják Magyarországon. Ezen a téren leginkább a külföldi vállalatok érintettek – mutatott rá a Die Presse, hozzátéve, hogy a kormányfő mindezt azzal a jelszóval hajtja végre, hogy "véget vet a gyarmatosításnak".
Az osztrák lap végül megjegyezi: minden bírálat mellett nem szabad elfelejteni, hogy az Orbán-kormánynak sikerült kivezetnie az országot a válságból, és a munkanélküliség például ma már alacsonyabb, mint Lengyelországban vagy Szlovákiában.
Adevarul: "A magyarok készpénzzel akarják elvenni tőlünk Erdélyt"
A liberális kötődésű román Adevarul "A magyarok készpénzzel akarják elvenni tőlünk Erdélyt" címmel számol be egy állítólagos tervről, amely szerint Magyarország életjáradékért vásárolna fel áruba bocsátott erdélyi mezőgazdasági területeket, a volt tulajdonos használatában hagyva azokat.
A lap annak a hangfelvételnek a román fordítását is közli, amelyen Szabó József Andor, a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséja ismerteti az elképzelést Szucher Ervinnek, a kolozsvári Krónika újságírójának. Az Adevarul egy korábbi írására is utal, amelyben azt közölte: Zákonyi Botond, bukaresti magyar nagykövet cáfolta, hogy létezne ilyen program, mint mondta "csak egy ötletről volt szó", és beosztottja nem adott "interjút" erről.
A cikkben hangsúlyozták, hogy a „magyar terv nem állna meg a mezőgazdasági területeknél, hanem az erdélyi ásványvízforrásokra és erdőkre is vonatkozna”. A lap Leonard Orban volt román EU-biztost is megszólaltatta, aki kifejtette: senki sem tilthatja meg a tagállamoknak, hogy földet vásároljanak egy másik tagállamban.
The Guardian Devecserről ír
A vezető baloldali brit napilap, a The Guardian tudósítója szerint Toldi Tamás polgármester (Fidesz–KDNP) a vörösiszap-katasztrófa után a "zöldenergia" felhasználásának központjává alakította át Devecsert, amely mára a fenntartható energiafelhasználás modellvárosává vált.
Devecser a hulladékból származó energiatermelés meghonosításának élvonalában jár – áll a riportban.
Toldi Tamás a lapnak elmondta: számára nagyon fontos a tiszta fűtőenergia-forrás használata, és a helyben hozzáférhető energiaforrások használatára is törekedett. "Nem a Kaukázusból vezetéken érkező földgázt (...) hanem inkább helyi geotermikus energiaforrásokat kell használnunk" – idézi őt a lap.
