#Devecser

Talán hiba volt lebontani a szárnyas falloszt – Devecser alpolgármestere a humorról és a hírhedt baklövésről

„Legközelebb kicsit tovább néznénk a tervet, mielőtt nekilátunk” – Nyárs Hajnalka nem tanult kríziskommunikációt, de sokak szimpátiáját elnyerte reakciója a mohácsi vész 500. évfordulójára készült félresikerült emlékjellel kapcsolatban. Humorral kezelte a dolgot, vállalta a felelősséget, a személyeskedőkre sem támadt vissza. A történtek után sem gondolja, hogy egy város nem állhat elő saját ötletekkel, ő már elő is állt. HVG-portré.














Tíz évvel a vörösiszap-katasztrófa után: a Mal Zrt. már nincs sehol, de a jogerős ítéletre várni kell

Tíz éve ilyenkor, amikor átszakadt a gát és vörösiszap öntött el több települést Ajka mellett, még csak sejteni lehetett, hogy nem természeti katasztrófa történt. A felelősöket már aznap elkezdték keresni, a politikusoknak egy hét kellett csak, hogy megmondják, szerintük ki a bűnös, de a bíróság azóta sem jutott el a jogerős ítéletig. Áttekintettük, mi vezethetett el az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar ipari katasztrófájához, és mi történt az azóta eltelt tíz évben.


A vörösiszap-katasztrófa az egyik közösséget szétzilálta, a másikat megerősítette

Magyarországon első alkalommal került sor egy ipari-természeti katasztrófa hosszú távú hatásainak komplex kutatására. Pszichológus, kommunikációkutató, lelkipásztor és szociológusok bevonásával vizsgálták meg, hogy tíz évvel a vörösiszapömlés után milyen állapotban van a három érintett település, Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely lakossága. A kutatás a koronavírus-járvány hosszútávú kezelésére vonatkozóan is fontos következtetéseket tartogat.