Így ír Orbánról a kínai média

Orbán meghívta a nagy kínai befektetőket Magyarországra és szorgalmazta a közvetlen légi járat újraindítását Peking és Budapest között, továbbá sürgetőnek ítélte a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítését, amelynek tervéről Magyarország, Szerbia és Kína már megállapodott – számolt be a magyar miniszterelnökkel készített interjúra alapozott cikkében a Zsenmin Zsipao című központi pártlap. A lap szerint a magyar kormányfő külön is kiemelte e nagyszabású vasúti projekt jelentőségét, mivel – mint utalt rá – egy új, a jövőben mintának tekinthető vállalkozásról van szó.

Orbán Viktor kiemelte, a Magyarország és Kína közötti kereskedelmi forgalom értéke az elmúlt tíz évben meghatszorozódott, a növekedés tendenciája meglehetősen sokat ígérő és meggyőző. A kormányfő visszautalt a kínai miniszterelnökkel egy korábban folytatott beszélgetésére, amelyben Li Ko-csiang úgy vélte, a kereskedelmi forgalom 2018-ra elérheti a 20 milliárd dollárt (4500 milliárd forint). "Úgy gondolom, ez egyáltalán nem lehetetlen" – állapította meg Orbán.

A Zsenmin Zsipao beszámolt arról is, hogy a kínai-magyar gazdasági fórumon, amelyen több mint száz magyar vállalat képviseltette magát, 18 együttműködési megállapodás született.

A China Daily című angol nyelvű napilap részletesen ismertette Orbán Viktor és vendéglátójának tárgyalását, és idézte a magyar kormányfőt is, aki azt hangoztatta, az észak–dél irányú gyorsvasúti és autópálya-hálózat kiépítése Európában nem fejeződött be, mivel az érintett közép-európai országoknak nincs ehhez megfelelő forrása. Ezért "azt gondoljuk, hogy ezen a területen fennáll az együttműködés lehetősége Kínával" – fogalmazott Orbán, aki még hozzátette, Kína és Magyarország megállapodott a Budapest–Belgrád vasúti projekthez szükséges pénz előteremtésében.

A China Daily összeállításában megszólaltatják Tien Kuo-lit, a Bank of China (BOC) -bankcsoport elnökét is, aki utalva a kormányfővel folytatott tárgyalására kifejezte a BOC készségét egy regionális, kelet-közép-európai pénzügyi központ létrehozására Magyarországon. A bankelnök úgy vélte, a kínai nemzeti valuta, a népi jüan globalizálódásával a BOC, az ebben zajló pénzforgalom bankközi pénzügyi elszámolásokat irányító klíring bankká válhat Magyarországon.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban közölte, ehhez a magyar jegybank jóváhagyására van szükség, da azt a kormány támogatja.

A Hszinhua hírügynökség csütörtökön Orbán Viktornak a kínai Társadalomtudományi Akadémián elmondott beszédét, illetve az ott feltett kérdésekre adott válaszok egy részét ismertette. Kiemelte a magyar kormányfőnek azt a kijelentését, miszerint a közeli jövőben Magyarország nem csatlakozhat az euróvezethez. Amennyiben az euró, az EU-tagországok többségének valutája, destabilizálódna, Európa elveszítené versenyképességét – idézte Orbánt a Hszinhua.

A miniszterelnök utalt arra is, hogy Magyarország nem veszi fontolóra a csatlakozást, amíg a reálgazdaság teljesítménye nem kerül a fejlett európai államok szintjének közelségébe. Hozzátette, az euróövezeti csatlakozáshoz a magyar alaptörvény a parlament kétharmados jóváhagyását szabja feltételül.

A keleti nyitás stratégiával kapcsolatban Orbán elmondta, annak része a feltörekvő gazdaságokhoz való közeledés, s példaként említette Indiát és Törökországot. Megjegyezte, reméli, hogy 2018-ra az Európán kívüli területekre irányuló magyar export a jelenlegi 11 százalékról 33 százalékra bővül.