„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Angela Merkel a brit parlament két házának képviselői előtt németül elmondott beszédében kijelentette: a közép- és kelet-európai átalakulás a bizonyosság arra, hogy Európában lehetséges a jó irányú változás. Ennek tudata azonban felelősséget ró a mai politikusnemzedékre is, mivel ha a folyamat elakad, akkor nagyon gyorsan vissza is fordulhat - hangsúlyozta.
Merkel csütörtöki beszéde történelmi jelentőségű volt, mivel a brit parlament rendkívül ritkán invitál külföldi politikusokat felszólalásra. A német egyesítés óta Angela Merkel az első német kancellár, aki e megtiszteltetésben részesült. A német kormányfők közül legutóbb Willy Brandt szólhatott a két kamara tagjaihoz 1970-ben, amikor Nagy-Britannia még nem volt tagja az akkori Európai Gazdasági Közösségnek.
Csütörtöki beszédében Merkel kijelentette, hogy Európának segítenie kell Ukrajna és más olyan országok népein is, amelyekben védelemre szorul a törvényesség és a szabadság. Hozzátette: az Európai Uniónak magának is politikai reformokra van szüksége ahhoz, hogy megvédhesse az általa garantált szabadságjogokat.
A Westminster Hall Királyi Galériájában elmondott beszédében a német kancellár hangsúlyozta, hogy az EU politikai arculatának reformjára a véleménynyilvánítás, a vallás és a sajtó szabadsága, valamint a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását biztosító négy uniós alapjog védelme végett van szükség. Merkel szerint e szabadságjogok együttes érvényesülése a demokrácia és a jólét kulcsfontosságú előfeltétele.
A belső határok nélküli Európa az európai egyesítés egyik legnagyobb vívmánya. A tagállamok közötti mozgásszabadság megőrzéséhez és lakossági elfogadtatásához azonban fel kell tárni és ki kell javítani a hibákat is - mondta a német kancellár, alig burkolt utalással azokra a vitákra, amelyek az uniós munkavállalók bevándorlásával kapcsolatban folyik London és Brüsszel között.
Merkel ugyanakkor már beszéde elején hangsúlyozta: csalódást kell okoznia mindazoknak, akik azt várták, hogy felszólalásában ígéretet tesz az összes brit kívánságot kielégítő, az európai felépítményt alapjaiban átformáló reformokra. A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció az utóbbi hónapokban sorra jelentette be az EU-polgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli munkaerő-áramlás korlátozását is követeli.
David Cameron brit kormányfő néhány hete a Financial Timesban részletesen is ismertette London követeléseit. Cameron szerint olyan új megállapodást kell kötni, amely az EU "központi, ám nem minden feltétel nélküli" alapelveként ismeri el a munkaerő szabad áramlását. London követelései között szerepel, hogy az új EU-tagállamok egy főre jutó jövedelme elérjen egy bizonyos szintet, mielőtt teljesen szabaddá válik polgáraik számára a munkavállalás más uniós országokban. A brit kormány népszavazást is ki akar írni arról, hogy Nagy-Britannia az EU tagja maradjon-e. Csütörtöki londoni beszédében Merkel ugyanakkor kijelentette: a London által is követelt reformokra csak akkor van esély, ha Nagy-Britannia továbbra is az Európai Unión belül tudja hallatni hangját.
