A magyaroknak volt valódi választási lehetőségük, és szabadon kifejezhették akaratukat – írta a Le Monde. De azon kívül minden más, a kampánytól a szavazás lebonyolításáig, nem volt igazságos, az egy párt, egy ember érdekét szolgálta.

A lap szerint az EBESZ által is példa nélküli módon kifogásolt "furcsa választás" nem valahol Közép-Ázsiában vagy "a kaukázusi sztyeppéken zajlott, ahol a Vlagyimir Putyinnak kedves irányított demokrácia van gyakorlatban", hanem a demokrácia elveire épülő közösség, az Európai Unió egyik tagállamában.

A Le Monde szerint "a szomszédjai számára fenyegetően ható ultrakonzervatív beszédmód után" nem okozott meglepetést Orbán Viktor újraválasztása. Az előző választásokhoz képest ugyanakkor vesztett szavazókat, akik elképzelhetően a szélsőjobboldalhoz pártoltak át, amely "csak fejlődni tudott a miniszterelnök által meghonosított retorikai környezetben".

Az "antiszemita és konkrétabban romaellenes" Jobbik jobb eredményt ért el, mint négy éve, míg a személyes vitáktól és korrupciós ügyektől meggyengült, megosztott ellenzék leszerepelt – tette hozzá a lap.

A szerkesztőségi írás szerint a kormányfő a választási rendszer átalakításával, a "közmédia ellenőrzése alá vonásával", valamint az igazságszolgáltatás, a közalkalmazotti szféra és a sajtó függetlenségének korlátozása érdekében történt alkotmánymódosítással – előkészítette a győzelmét.

Eközben a gazdasági helyzet javult, az infláció minimális, az államháztartási egyensúly jó irányt vett, még akkor is, ha a munkanélküliség továbbra is magas. Orbán viszont akkor fordult Moszkva felé a paksi bővítés érdekében, amikor az unió olyan energiapolitika kialakítására törekszik, amely függetlenebbé tenné az orosz gáztól.

"Ez utóbbi területen és a magyar demokrácia állapotát illetően is a miniszterelnök legyint Brüsszel apró figyelmeztetéseire, amikor éppen nem lekezelően beszél az Európai Unióról. Orbán Viktor győzelme ezért egyben az Európai Unió veresége is" – írta a Le Monde.