szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Elsőként az Egyesült Királyságban és Hollandiában szavazhatnak az emberek csütörtökön, majd pénteken Írországban és Csehországban nyílnak meg a szavazóhelyiségek az EP-választásokon. Az első részvételi adatokat közép-európai idő szerint vasárnap 21 órakor, az exitpollokat egy órával később, az első részeredményeket pedig a tervek szerint 23 órakor teszik majd közzé.

Csütörtökön kezdődik az a négynapos választási folyamat, amelynek keretében az Európai Unió mintegy 400 millió választópolgára adhatja le szavazatát, hogy eldőljön, kik határozhatják meg az Európai Parlamenten keresztül az uniós jogalkotás irányát. Elsőként az Egyesült Királyságban és Hollandiában szavazhatnak az emberek, majd pénteken Írországban és Csehországban nyílnak meg a szavazóhelyiségek. A cseheknél szombaton este ér véget a választás, amikor Lettországban, Máltán és Szlovákiában is szavazhatnak a választópolgárok. 21 tagállamban viszont egyszerre, vasárnap tartják majd az európai parlamenti választást.

A képviselők száma a jelenlegi 766-ról 751-re csökken. A lisszaboni szerződés ugyanis ennyiben szabja meg a képviselők létszámának maximumát, emellett pedig azt is kimondja, hogy egyik országnak sem rendelkezhet 96 mandátumnál többel. Ez egyetlen tagállamot érinti: a most 99 képviselőt delegáló Németországot. Emellett még egy tucat tagállam volt kénytelen lemondani egy-egy mandátumról, hogy kijöjjön a 751 főben megszabott maximum. Magyarországnak is a jelenlegi 22 helyett 2014-től 21 képviselője lesz a strasbourgi uniós parlamentben. Emellett Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Portugália és Románia veszít egy-egy mandátumot.

A képviselők számának csökkentésével párhuzamosan a Lisszaboni Szerződés növelte viszont az Európai Parlament hatalmát. A mostani választás lesz az első, amelyet követően már nem az unió állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács, hanem az Európai Parlament választja meg az Európai Bizottság elnökét. A tagállamok vezetőinek feladatául a jelölést szabja a szerződés, és azt is előírja, hogy figyelembe kell venniük a választás eredményét.

Emellett az EP immár a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal a legtöbb kérdésben egyenrangú jogalkotó. A korábban együttdöntésnek, ma rendes jogalkotási eljárásnak nevezett procedúra immár az uniós jog legtöbb területére kiterjed. Legyen szó bármilyen uniós rendeletről vagy irányelvről, vagy módosításról, annak elfogadása lényegében már csak úgy lehetséges, ha arra a tanács és a parlament is rábólint.

Az Európai Parlament és a TNS közvélemény-kutató együttműködésével készített felmérés május 15-én közzétett eredményei szerint az Európai Parlamentben továbbra is az Európai Néppártnak lesz a legnagyobb, 221 fős frakciója. A Fideszt is sorai közt tudó jobbközép, konzervatív pártcsalád uniós szinten a voksok 29,43 százalékára számíthat. Az MSZP-t is magába foglaló Európai Szocialisták Pártja a szavazatok 25,83 százalékát kaphatja, és ezzel 194 mandátumot szerezhet. Ez egyébként pontosan ugyanannyi, mint amennyivel most is bír a szociáldemokrata pártcsalád a strasbourgi patkóban, míg a néppárt jelenleg 54 mandátummal többet birtokol, mint amennyit a felmérés prognosztizál.

A liberálisok a voksok 8,26 százalékát kaphatják a felmérés szerint, ami 62 mandátumra lehet elegendő a mostani 85 helyett. A zöldek 6,92 százalékot kaphatnak a szavazatokból, és 52 képviselőjük lehet a mostani 58 helyett. a felmérés szerint a radikális baloldal 45 mandátumot szerezhet a mostani 35-tel szemben. A jelenleg a függetlenek között helyett foglaló pártok 32 képviselője egy fővel bővülhet, ám emellett további 62 képviselőt küldhetnek majd a felmérés szerint Strasbourgba olyan pártok, amelyek eddig egyik csoportba sem tagozódtak be, ezért a közvélemény-kutatók sem sorolták őket automatikusan egyik pártcsaládhoz sem.

Egy másik felmérés, amelyet a Votewatch Europe és a Burson-Marsteller/Europe Decides készít rendszeresen, minden bejutót a jelenlegi képviselőcsoportok alapján sorol be. Ez valamivel kisebb különbséget jelez előre a néppárti és a szociáldemokrata frakció között: a néppártnak 217, a szociáldemokratáknak 201 képviselői helyet jósol. A liberálisok e szerint nagyságrendileg ugyanannyi, 59 mandátumot szereznének. A zöldeknek ez a felmérés 44 mandátumot jósol. Ez utóbbi felmérés alapján valamivel több, 52 képviselőt küldhet Strasbourgba a radikális baloldal. Ez utóbbi kutatás egy kalap alá veszi azokat, akik jelenleg függetlenek azokkal, akikről még nem tudni, hogy beülnek-e valamelyik képviselőcsoportba, esetleg saját frakciót alapítanak. Ez a csoport a prognózis szerint összesen 95 fős lehet. Ebből matematikailag az EP harmadik legnagyobb frakciója vagy akár három kisebb is kijöhet. Frakcióalapításhoz minimum 7 tagállamból legalább 25 képviselő egyetértésére van szükség.

Az Európai Parlament angolul az "Act. React. Impact.", magyarul a "Vedd észre! Tégy érte! Légy része!" szlogennel, és azzal az üzenettel igyekszik rávenni az embereket a választáson való részvételre, hogy "ez most más". Az Európai Unió polgárai 2014-ben nyolcadik alkalommal dönthetnek arról ki képviselje őket Strasbourgban. Míg a kilenc tagú közösségben 1979-ben a választásra jogosultaknak még 61,99 százaléka ment el szavazni, a részvétel az évtizedek során folyamatosan csökkent. Legutóbb, 2009-ben, a 27 tagúra bővült Európai Unióban a választópolgárok 43 százaléka járult az urnákhoz.

Az első részvételi adatokat közép-európai idő szerint vasárnap 21 órakor, az exitpollokat egy órával később, az első részeredményeket pedig a tervek szerint 23 órakor teszik majd közzé.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!