Becsült adatok szerint ma 100 ezer kínai lakosra átlagosan 9,8 öngyilkos jut, vagyis 60 százalékkal kevesebb, mint az 1990-es években. E mögött nagyrészt az elmúlt évtized urbanizációs folyamata, az oktatás és a foglalkoztatási lehetőségek kiszélesedése húzódik meg – állapította meg a China Daily című lapban Paul Yip, a Hongkongi Egyetem öngyilkosságokat kutató és megelőző központjának igazgatója.
A szakértő kiemelte, hogy a változások új és fontos lehetőségeket jelentettek az öngyilkosok korábbi "listavezetői", a vidéken élő nők életében, mindenekelőtt a nemek közti egyenlőtlenségek leküzdése terén. A csökkenésben szerepe volt a közegészségügy javuló színvonalának, de – szerinte – még annak is, hogy megszigorították a vidéken gyakran használt gyomirtószerek értékesítési szabályait.
Kínában az 1990-es évek statisztikái szerint 100 ezer emberre átlagosan 23,2 öngyilkosság esett, vagyis évente körülbelül 250 ezer ember vetett véget az életének. A világ öngyilkosainak csaknem a negyede Kínára jutott. Akkoriban ez volt az ötödik leggyakoribb halálozási ok az országban.
A szerző ugyanakkor kifejtette, hogy a GDP növelése a jövőben már nem lesz elegendő a tendencia fenntartásához. Úgy vélte, többet kell foglalkozni a mentális egészséggel, mind nagyobb területen elérhetővé kell tenni az ezzel kapcsolatos egészségügyi szolgáltatásokat, a közvéleményben tudatosítani kell a depresszió kockázatait és veszélyeit, törődni kell a munkanélküliekkel, az idősekkel, az egyedülállókkal, az embereket fel kell készíteni az életben előforduló megrázkódtatások kezelésére.
