Az első szavazásról a Sven Giegold német zöldpárti politikus által közzétett fotó tanúsága alapján a két bizottság részéről 127-en szavaztak. Igennel 13-an voksoltak arra a kérdésre, hogy szerintük Alenka Bratusek alkalmas-e arra, hogy az Európai Bizottság tagja legyen, 112 politikus szavazott nemmel, és ketten tartózkodtak.
A képviselők zárt ülésen szavaztak, a nagy arányú elutasítás ugyanakkor világossá teszi, hogy az EP két legnagyobb politikai ereje, a jobbközép néppárt és a szociáldemokrata frakció egyaránt leszavazta a liberális szlovén politikust, akinek biztosi meghallgatásán nyújtott teljesítményét egyesek egyenesen katasztrofálisnak minősítették.
A liberálisok a zárt ülés elején kérték, hogy hallgassák meg újra Bratuseket, de az indítványt a bizottságok elutasították, ahogyan pár perccel később magát Bratuseket is.
A politikus meghallgatásán sokat ismételte önmagát, amelyre rendszerint fel is hívta a figyelmet, semleges vagy kitérő válaszokat adott, amelyek többnyire meglehetősen rövidre is sikerültek. Több EP-képviselő már akkor sem rejtette véka alá, hogy elégedetlen Bratusek teljesítményével.
A volt miniszterelnök ráadásul, ha nem is vert helyzetből, de rendkívül nagy hátránnyal indult a megmérettetésen. Egyrészt liberális, vagyis egyik nagy frakció támogatását sem tudhatja a háta mögött, emellett pedig már jelölése pillanatában vihart kavart és támadhatóvá vált azáltal, hogy a választások elvesztése után, de még hivatalban lévő miniszterelnökként gyakorlatilag saját magát buktatta felfelé Brüsszelbe.
Emiatt otthon a korrupció-ellenes hatóság vizsgálatot is indított. Bratusek a vádat azzal igyekezett hárítani, hogy Szlovénia kicsúszott volna a jelölés határidejéből, így a kormány egy három nevet tartalmazó listát küldött el Jean-Claude Junckernek, és a bizottság megválasztott elnöke választotta őt.
Napközben szárnyra kapott az a pletyka, hogy Bratusek visszalép, amit később az egyik népszerű közösségi oldalon cáfolt. Miután az első szavazáson nagy aránnyal leszavazták, a bizottságok arról már nem nyilvánítottak véleményt, hogy alkalmasnak tartják-e a szlovén politikust a Juncker által kijelölt energiaunióért felelős alelnöki posztra.
Az energia- és klímaügyi biztosnak jelölt másik vitatott személyiség, a volt spanyol agrárminiszter a néppárti Miguel Arias Canete, aki éppen az energiaiparhoz fűződő kapcsolatai, közvetlen érdekeltsége, szexista megnyilvánulásai és a családjának jutó támogatások miatt került nyomás alá, bizalmat kapott a bizottságoktól.
Mind uniós biztosnak, mind az energia- és klímaügyekkel foglalkozó tárca vezetésére alkalmasnak találták. Kinevezése ellen aláírásgyűjtés is indult, amelyhez végül több mint félmillióan csatlakoztak az interneten.
A Richard Corbett brit, munkáspárti EP-képviselő által az egyik népszerű közösségi oldalon közzétett üzenet tanúsága szerint a két bizottság együttes szavazásán 83-an tartották alkalmasnak Canetét uniós biztosnak, míg 42-en szavaztak ellene, és 77 voks támogatta, hogy az energia- és klímaügyi tárcát kapja, míg 48 ellenezte. Mindkét voksolásnál 3-an tartózkodtak.
Reinhard Bütikofer német, zöldpárti EP-képviselő, az Európai Zöldpárt egyik szóvivője úgy értékelte a szavazást, hogy a szociáldemokraták engedtek a nyomásnak. Az EurActiv uniós ügyekkel foglalkozó hírportál korábban azt írta: a balközép politikusok azért fogják támogatni Canetét, hogy a francia, szociáldemokrata Pierre Moscovici megkapja a jobbközép néppártiak támogatását az egy órával későbbi bizottsági voksoláson.
Alenka Bratusek esetében, ha az összes szavazás lezárult, Jean-Claude Junckerre terelődik a figyelem. Az Európai Bizottság megválasztott elnökét jogilag semmi sem kötelezi, hogy akár bármit is módosítson, az Európai Parlamentnek egyes jelölteket nincs joga elutasítani, a plenáris egyben szavaz majd az egész Európai Bizottságról.
Rendkívül nagy kockázatot vállalna viszont Juncker azzal, ha ebben a formában bocsátaná szavazásra az általa vezetett testületet, amelynek immáron legalább egy tagjáról az EP bizottságai lesújtó véleményt alkottak.
A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Alenka Bratusek visszalép, ami által Ljubljanára, a szeptemberben felállt új szlovén kormányra száll vissza a jog, hogy megnevezze jelöltjét. Ebben az esetben, valamint, ha Juncker a tárcákat is újraosztja, az Európai Parlament illetékes szakbizottságainak ismét meg kell hallgatniuk az új feladatra kijelölt, vagy újonnan érkező jelöltet, jelölteket.
