Két nap alatt bevethető lesz a NATO új gyors reagálású hadereje, amelynek létrehozásáról az észak-atlanti szövetség walesi csúcstalálkozóján született megállapodás. Az egységben mintegy négyezer katona szolgál majd, s része lesz a már most is létező, 13 ezer főből álló, ám csak 48 óránál hosszabb felkészülési idő után hadra fogható rapid katonai erőnek. Az új alakulat többnemzetiségű lesz, a főparancsnokságot pedig valószínűleg az ezer katonát felajánló Nagy-Britanniába telepítik.
Az egység létrehozásáról azt követően született döntés, hogy a NATO pár nappal korábban már belement abba, hogy növelje jelenlétét az Oroszországgal határos térségben. Lengyelországba, Litvániába, Lettországba és Észtországba vezényelnek újabb csapatokat, s ugyancsak számíthat erősítésre Bukarest, amely attól tart, hogy ismét konfliktus tör ki a Romániával határos Moldova területén negyedszázada létrehozott, Moszkva-barát Dnyeszter Menti Köztársaságban.
Az is újdonság, hogy bár a NATO katonai szövetségként nem avatkozik bele a március óta tartó ukrajnai válságba, a szervezet magas rangú tisztségviselői többször is hangsúlyozták: a tagállamoknak jogukban áll, hogy katonai felszerelésekkel támogassák Kijevet. Petro Porosenko ukrán elnök egyik tanácsadója, Jurij Licenko a hét végén közölte, hogy Kijev öt NATO-tagállammal már meg is egyezett fegyverek vásárlásáról, illetve katonai szakértők fogadásáról, ám négy ország – az USA, Olaszország, Lengyelország és Norvégia – azonnal cáfolta az egyezség tényét, az ötödik, Franciaország képviselői pedig nem voltak hajlandók kommentálni az ukrán bejelentést.
A cáfolatok ellenére nem kizárt, hogy a NATO tagállamai az elismert adományok – golyóálló mellények, orvosi eszközök – mellett mást is juttatnak Ukrajnába, ám nem kívánják nagydobra verni a szállításokat. Oroszország ugyanis folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy biztonsági fenyegetésnek tekint minden olyan lépést, amely a NATO és Ukrajna közeledésére utal. Már csak azért sem akarnak nagy felhajtást az esetleges fegyverszállításoknak, mert az oroszok közben bejelentették, ha a NATO- és az EU-tagállamok életbe léptetik a hétfőn megszigorított a szankciókat – erősödő nyomást gyakorolnak az orosz bankokra és energetikai cégekre –, akkor a Kreml aszimmetrikus ellenlépéssel fog élni. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök egyebek mellett azzal fenyegetőzött, hogy lezárják Oroszország légterét a szankciókban részt vevő nyugati országok légitársaságai előtt, illetve megnehezítik a nemzetközi válságok rendezését. „Az Oroszország elleni szankciók éreztetik hatásukat, ám a gazdasági büntetőintézkedéseknél is vannak rosszabb dolgok, például az, amikor megrepedezik a globális biztonsági rendszer” – mondta a politikus.
A NATO a Szíriában és Irakban tevékenykedő Iszlám Állam (IS) ellen is kész a határozott cselekvésre. „Ha Irak bármiféle segítséget kér a NATO-tól az IS elleni harchoz, a szövetség nagyon komolyan megvizsgálja az ügyet” – közölte a szervezet távozó főtitkára, Anders Fogh Rasmussen. A NATO több vezető állama, például az USA és Nagy-Britannia a hivatalos bagdadi segítségkérés előtt is cselekedett. Az USA – az iraki hadsereggel együttműködve – már több csapást mért az IS egységeire, s David Cameron brit miniszterelnök kijelentette: elképzelhető, hogy az amerikai fellépést támogató London maga is részt vesz a további támadásokban.
A NATO megélénkülése ugyanakkor számtalan, egyelőre még megválaszolatlan kérdést is felvet. Nem tudni például, hogy a szövetség miből finanszírozná a növekvő szerepvállalást, hiszen a 28 tagállam közül 24 – közöttük Magyarország – változatlanul nem költi védelemre GDP-jének legalább a 2 százalékát. Bár a tagállamok már évekkel ezelőtt megegyeztek a határ elérésének elvi szükségességéről, a mostani csúcson is csak annyit sikerült elérni, hogy legalább nem csökkentik tovább védelmi kiadásaikat. A katonai költségvetés növeléséről annak ellenére sem esik nagyon szó, hogy a NATO-tagországok iraki és afganisztáni szerepvállalásának éveiben jelentős mennyiségű fegyverzet semmisült meg.
A gyors reagálású erők létrehozásának körülményei sem egyértelműek még. Nem született végleges megállapodás az egység összetételéről és feladatairól, s azt sem tudni, hogy azokban a körzetekben, ahol a legvalószínűbb lehet a bevetésük – például a Baltikumban –, készen áll-e a fogadáshoz szükséges infrastruktúra. Arra sem akad még válasz, hogy a NATO miképpen lesz képes megvívni az újfajta csatákat, például az ukrajnai „hibrid” háborút, ahol az agresszióval vádolt Oroszország mindent elkövet, hogy ne derüljön ki, valójában milyen mértékben avatkozott be a kelet-ukrajnai harcokba. Az úgynevezett „hibrid” háborúban a hagyományos harci cselekmények mellett jelentős szerep jut a felforgató akcióknak, a partizánharcmodornak, a külföldről szponzorált politikai demonstrációknak, a számítógépes hadviselésnek, illetve az elektronikus médiumokban vívott szópárbajoknak is.
A brit Adrian Bradshaw, a NATO európai erőinek főparancsnoka szerint az egyik legfontosabb feladat a katonai szövetség irányításának modernizálása. „Javítani kell a hírszerzést, s jobban meg kell érteni, mi zajlik a NATO-tagállamokkal szomszédos országokban. Pontosabban kell meghatározni azt is, mi az, ami kiválthatja a különféle katonai akciók elrendelését. Emellett újra meg kell vizsgálni azokat az elveket, amelyek mentén összeállítják, kiképzik, illetve bevetik a gyors reagálású erőket” – magyarázta a tábornok.
NÉMETH ANDRÁS
