Donald Trump: Lebombázott az USA három iráni atomlétesítményt
Az amerikai elnök békekötésre szólította fel a teheráni vezetést, ellenkező esetben sokkal nagyobb támadást helyezett kilátásba.
Alberto Nisman 2004 óta dolgozott az AMIA Buenos Aires-i zsidó központ ellen 1994-ben elkövetett, 85 emberéletet követelő merénylet ügyében folyó vizsgálaton, és azzal vádolta meg az elnököt, hogy Irán érdekében akadályozta a nyomozást. A férfit hétfőre virradóra találták meg Puerto Maderóban, a főváros egyik elegáns negyedében lévő lakásában.
Viviana Fein ügyész megerősítette, hogy a holttest mellett egy 22-es kaliberű fegyvert találtak, és a férfi halálát lőfegyver okozta. Mindazonáltal "óvatosságra" intett. Egyes médiajelentések szerint a férfit a fürdőkádjában találták meg lőtt sebekkel.
Alberto Nisman a múlt héten kérte vizsgálat indítását nyomozás akadályozása címén Kirchner asszony ellen. Azzal gyanúsította az államfőt, hogy késleltette a nyomozást, amelyben az argentin igazságszolgáltatás több iráni magas rangú tisztviselő ellen adott ki nemzetközi elfogatóparancsot.
Héctor Timerman külügyminiszter határozottan tagadta Nisman ügyész vádját, és azt állította, hogy így próbálják destabilizálni a helyzetet kilenc hónappal az elnökválasztás előtt. Két évvel az Izrael Buenos Aires-i nagykövetsége elleni, 29 halálos áldozatot követelő merénylet után – 1994-ben – pokolgép robbant az argentin fővárosban az AMIA zsidó kulturális központnál, 85 ember meghalt, 300-an megsebesültek.
A két merénylet körülményeit azóta sem tisztázták. Carlos Menem akkori köztársasági elnököt (1989-1999) szintén a nyomozás akadályozásával vádolták meg. Az argentin igazságszolgáltatás szerint Irán állt az AMIA elleni merénylet mögött. Az ügyészség nyolc iráni vezető, közöttük Ahmad Váhidi volt védelmi miniszter és Akbar Hásemi Rafszandzsáni volt államfő kiadatását követeli.
Az ügyész azt állította, olyan telefonbeszélgetésekről készült hangfelvételek kerültek a birtokába, amelyek szerint Kirchner rendszere és az argentin hatóságok jól jövedelmező kereskedelmi szerződések fejében az elmúlt években engedtek az iráni zsarolásnak. Az ügyésznek vasárnap kellett volna a parlamentben benyújtania a vádakat alátámasztó bizonyítékokat, amelyek szerint Kirchner és Timerman állítólag "büntetlenségi tervet" dolgozott ki "az iráni szökevények védelmére".
Irán és Argentína 2013-ban írt alá emlékeztetőt az AMIA elleni merénylet ügyében nyomozó vizsgálóbizottság felállításáról és a nyolc gyanúsított teheráni kihallgatásáról. A megállapodás azóta sem valósult meg. Az 51 éves Alberto Nisnant 2004-ben Nestor Kirchner akkori államfő, a jelenlegi elnök férje nevezte ki.
