Várhatóan a Sziriza győzelmét hozza a vasárnapi görög választás, szinte csak az a kérdés, hogy hogy áll össze az új kormány, és mennyi mozgástere lesz ambiciózus tervei végrehajtására. Előzetesen úgy tűnik, a görögök nem kérnek a szélsőjobból, európártiak, de elegük van a megszorításokból. Csakhogy nem nagyon van más út.
Vasárnap újra parlamenti választásokat tartanak Görögországban, miután 2014. december 29-én harmadszorra sem sikerült Sztavrosz Dimaszt államelnökké választania az országgyűlésnek. A legutolsó felmérések alapján a szélsőbaloldali Sziriza tűnik befutónak, a szavazatok 35 százalékára számíthatnak, utánuk következik a most regnáló Új Demokrácia pártja Antonisz Szamarasz miniszterelnök vezetésével 31 százalékkal. Majd egy nagy szakadék után a harmadik legerősebb erő jelenleg A Folyó/ To Potami párt 6,5 százalékkal – egyike a nemrég felbukkanó új politikai erőknek, amely az EP-választáson ugyanilyen százalékos eredménnyel két jelöltet is Brüsszelbe tudott juttatni, és a tévés személyiség Sztavrosz Teodorakisz az arca. A párt még nincs egyéves (2014. márciusban bontott zászlót), EU-párti, liberális és szociáldemokrata vonások jellemzik – ezzel az eredménnyel 17-18 mandátumra tehetne szert.
Újratárgyalná a Sziriza
A Sziriza nagyra törő tervekkel vágna neki a kormányzásnak. Alexisz Cíprasz a görög adósság részbeni leírásáról kezdene tárgyalásokat a Nemzeti Valutaalap (IMF) – Európai Bizottság (EKB) – Európai Központi Bank (EKB) trojkával, és felhagyna a megszorításokkal – a trojkával kötött 2012-es hitelmegállapodásban szó esik a könnyítés lehetőségéről szufficites görög költségvetés esetén, márpedig ez megvalósult.
Január elején állítólag már Angela Merkel sem zárta ki a görögök részleges adósságelengedését, és a görögök esetleges kiengedését az eurózónából, míg egyes vélemények szerint az előbbi a kilépés nélkül is megvalósítható. Persze az adósságleíráson joggal háborogna a többi EU-s déli ország, hogy nekik miért kell tovább fizetniük – főként emiatt kerülhet kézzelfogható közelségbe a Grexit, az ország kiléptetése az eurózónából.
Kérdés, hogy a trojka hogyan kezeli a Sziriza várható győzelmét, mennyire lesz türelmes az új kormánnyal. Mert most leginkább türelemre van szükség – legalábbis a hvg.hu-nak megszólaló görög diplomáciai források szerint. "Minden elhamarkodott húzás, amely kész tények elé állíthatja a görög felet, fordítva sülhet el" – állította egyikük.
Emellett persze kérdés az is, hogy a Sziriza mennyire látja át felelősségét és cselekedeteinek következményeit. Adott esetben csődbe vinné-e Görögországot vagy folytatja az eddigi utat, vállalván az arcvesztés kockázatát.
| A gordiuszi csomó |
| A 2012-es megállapodásban az EKB görög államkötvényeket vásárolt, a magánhitelezők pedig minden 100 eurónyi kötvényükért 15 euró készpénzt és 35 euró névértékű 30 éves görög állampapírt kaptak. Az EKB a nála képződött profitot az Európai Monetáris Unió országainak utalja, amiért cserébe ők lecsökkenttették a 4 százalékos kamatot 3,5 százalékra. Ez a kamat tovább csökkent, ma már 2 százalék. A görög adósság így 360 milliárdról 260 milliárd euróra esett vissza. Ennek kezelésében szakértők szerint a kamatszint kulcsfontosságú – a 3,5 százalékos kamat mellett 2020-ra érhető el kedvező makrogazdasági feltételek mellett az adósság a GDP 126 százalékáról 100 százalékra csökkentése, de ehhez 2 százalékos infláció, 2 százalékos költségvetési többlet, és 2 százalékos GDP-növekedés szükségeltetik. |
Búcsú a szélsőjobbtól?
Az Arany Hajnal neonáci, idegengyűlölő pártnak viszont nincs esélye a felmérések szerint, hogy megismételje az EP-választáson elért 9,39 százalékos eredményét. A felmérések szerint 6 százalékon állnak, tehát rontanának a 2012-es 6,92 százalékos eredményükön. A Görög Kommunista Párt (KKE) ellenben történelmi sikert érhet el, ha megkapja az előrejelzett 5,5 százalékot, és ezzel megelőzheti a Pánhellén Szocialista Mozgalmat (Paszok), amely viszont jelentősen visszaesett, és népszerűsége jelenleg 5 százalékos. Az Új Demokrácia és a Paszok a 80-as évek óta együttesen rendre a szavazatok 80-85 százalékán osztozkodott, így a mostani várható kudarc egyben azt is jelzi, végérvényesen lejárt a régi pártstruktúra ideje.
A bejutási küszöb környékén (3 százalék) két párt található, egyrészt a Paszokból kilépett, volt miniszterelnök Jeórjiosz Papandreu által gründolt Kinima, másrészt a szélsőjobboldali, megszorításellenes Független Görögök (ANEL), amelyet az egykori Új Demokrácia-képviselő Panosz Kammenosz alapított meg, 2012 elején. A párt leginkább demagógiában utazik: bevándorlásellenesség, multikulturalizmus halála, a Görögországgal megkötött EU-s hitelszerződés felmondása szerepel programjában, Kammenosz ezenkívül összehívna egy pártok felett álló nemzeti bizottságot, tisztázandó a görög állam válságához vezető okokat. Ahogy arról is beszélt, hogy az ország nemzetközi összeesküvés áldozata lett.
A görögök maradnának
A Grexit körüli pletykákat egyébként mind az EU, mind Görögország a leghatározottabban cáfolta, és a jelenlegi görög parlamenti pártok sem támogatják (a KKE-t kivéve, de az sem most rögtön lépne ki), igaz, a választások után változhat az összetétel. Noha 2014 eleje óta egyre nő a tagságot ellenzők tábora (a népesség most csaknem 40 százaléka), és csökken a támogatóké (most kicsit több, mint 60 százalék), de ez még mindig masszív Európa-párti fölényt mutat.
Görög diplomáciai források szerint a Sziriza győzelme lényegében biztosra vehető, bár kétségtelen, a görög parlamenti választásokon, ahogy sok más országban is, a kampány utolsó három napja alatt is történhetnek alapvető elmozdulások. Mégis a kérdés inkább az, hogy a szélsőbalos párt megszerzi-e az abszolút többséget, vagy koalícióra kényszerül. Biztosnak tűnik a To Potami harmadik helye, és egyelőre úgy fest, hogy az Arany Hajnal csak a negyedik lesz, ami arra utal, a folyamatos elégedetlenség nem a szélsőjobb táborát növeli, a társadalom elitváltó hangulata most a szélsőbalon csapódik le. A Sziriza a legvalószínűbb esetben a To Potamival alakít koalíciót a számos világnézeti különbség dacára, amelyek főleg külpolitikailag jelentősek, de ha ezeket nem tudják áthidalni, a Sziriza-kormány külső támogatása is elképzelhető. Ezenkívül a Paszok egy új vezetéssel (a jelenlegi vezetés lemondása történelmi vereség esetén szinte borítékolható) szintén dönthet a kormány támogatása mellett, ahogy Papandreu új pártja is. Az biztos, hogy a kormányállítás mindenkinek fontos, senki nem akar újabb választásokat.
A Paszok sorsára jut-e a Sziriza?
Egyelőre nemigen utalnak arra jelek, hogy a társadalom egyes részei pánikba esnének a Sziriza várható első kormányzati szerepvállalása miatt – bár elterjedt, hogy a Sziriza „ráteheti a kezét” a megtakarításokra, a pénzforgalmi számokban nem érzékelhető pánik. A helyzet némileg emlékeztet 1981-re, amikor a szocialisták a Paszok képében először kerültek hatalomra. Akkoriban is működött az ellenpropaganda, amely bolsevizmust vizionált, de semmi alapja nem volt: mára a Paszok lett a bukott elit egyik szimbóluma.
A Sziriza is könnyen és sokkal gyorsabban a Paszok sorsára juthat, ha nem sikerül friss vért pumpálnia a megfáradt rendszerbe.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
