Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Világszerte ezrek - parlamenti képviselők és miniszterek, korábbi díjazottak, nemzetközi testületek tagjai, egyetemi tanárok - jogosultak jelölni egy személyt vagy szervezetet a Nobel-békedíjra. A javaslatok benyújtásának határideje február elseje. A szabályok szerint a jelöltlista legalább ötven évig titkos, de a jelölők dönthetnek úgy, hogy bejelentik az általuk javasoltak kilétét.
Michael Tetzschner norvég képviselő a dán Flemming Rose-t javasolta, aki 2005-ben Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákat jelentetett meg a Jyllands-Posten dán lap hasábjain. Ezek erőszakos tüntetéseket váltottak ki a muzulmán világban. Tetzschner úgy vélte, a rangos elismerést a szólásszabadság egyik állandó védelmezőjének kellene megkapnia, mivel ez megmutatná mindazoknak, akik polgári lakosok ellen elkövetett, gyáva merényletekkel próbálják elhallgattatni a szólásszabadságot, és ezzel fenyegetik a népek közötti békét, hogy sohasem nyerhetnek.
A Szaúd-Arábiában az iszlám megsértése miatt korábban tíz év börtönre és ezer korbácsütésre ítélt Badavit és honfitársát, az ugyancsak bebörtönzött emberi jogi aktivistát, Valíd Abul-Heirt szintén jelölték a kitüntetésre.
A jelölések között mindenesetre olyan személyiségek is megtalálhatóak, akiket korábban már szintén javasoltak az elismerésre. Ferenc pápát a társadalmi igazságosság és a környezetvédelem terén végzett tevékenységéért jelölték a díjra, és megtalálható a jelöltek között az amerikai megfigyelési programot kiszivárogtató Edward Snowden informatikus vagy a Novaja Gazeta című ellenzéki orosz újság, amelyet ugyancsak a szólásszabadságért folytatott küzdelme miatt javasoltak.
Kristian Berg Harpviken, az Oslói Békekutató Intézet (PRIO) igazgatója Mussie Zerai-t, az eritreai származású, Olaszországban élő keresztény papot mondta esélyesnek, aki az Olaszországba bejutott, afrikai származású bevándorlók életét segíti.
Az igazgató ugyanakkor kétségbe vonta, hogy az ugyancsak jelölt Charlie Hebdo című francia szatirikus lap, amelynek párizsi főszerkesztősége ellen véres merényletet követtek el iszlamista szélsőségesek, megnyerhetné a Nobel-békedíjat, mivel az újság az iszlámot és más vallásokat bíráló és senkit nem kímélő stílusáról ismert.
Az 1,2 millió dollár pénzjutalommal együtt járó díj nyertesét minden évben októberben hirdeti ki a Nobel-bizottság.
