Dominó vagy láncszem Görögország? – latolgatta hétvégi elemzésében a Der Spiegel német hírmagazin. Mert ha dominó, akkor az eldőlése magával ránthatja a Litvánia csatlakozásával immár 19 tagú eurózóna gyengébb tagjait, és az összeomlás szélére kerülhet a valutaövezet teljes építménye is. Ha viszont láncszem, mégpedig a leggyöngébb, akkor kiszakadásával a szorosabbra összeforrt lánc, vagyis az eurót tovább használó 18 ország éppenséggel még erősebb is lehet. Aligha tudja bárki is eldönteni, melyik elmélet a valós, és ez a január 25-ére előrehozott görög választás közeledtével egyre idegesebbé teszi majd a nemzetközi pénzpiacok szereplőit, valamint a politikusokat Brüsszelben és Berlinben, a bankárokat pedig Frankfurtban, a közös valuta gondját viselő Európai Központi Bank (EKB) székhelyén.
A Der Spiegel ugyanezen cikke volt az is, amely – a tőzsdéket átmenetileg megbolondítva – azt állította, hogy Angela Merkel német kancellár és a hozzá hasonlóan a szigorú válságkezelést támogató pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble arra jutott, hogy az amerikai Citigroup bankház közgazdásza, Ebrahim Rahbari által kiötlött angol mozaikszóval, a Grexittel jellemzett görög kilépés az eurózónából nem hozza el a valutaövezet végét, ezért talán vállalható kockázat. Merkel koalíciós társa, a szociáldemokratákat vezető gazdasági miniszter, Sigmar Gabriel, majd a kancellár szóvivője, Steffen Seibert is tagadta, hogy változott volna Berlin 2012-es, az eurózóna egyben tartásának elsőbbségét hirdető álláspontja.
Az viszont tény, hogy az utóbbi két évben több védelmi vonalat is kiépített az eurózóna, ami tompíthatja az esetleges görög sokk rengéshullámait. Működik a mentőalapnak szánt Európai Stabilitási Mechanizmus, az európai bankok több stresszteszten is átestek, és megkezdődött a feltőkésítésük, az EU pénzügyminiszterei elfogadták a bankmentés közös szabályait, és az EKB felügyelete alá kerülnek a valutaövezet pénzintézetei. A szintén adósságválsággal küzdő Portugália és Írország fájdalmas, ám sikeresnek mondható szerkezetváltáson van túl, az EKB kormányzótanácsa pedig a hírek szerint arra készül, hogy január 22-én – három nappal a félve várt görög választás előtt – nagyszabású eszközvásárlási program lehetséges forgatókönyvéről tárgyaljon. Aminek megvalósítása aligha segíthet az államcsőd felé sodródó és az eurózónából kilépéssel kacérkodó Athénon, de védőpajzsot tarthat a görögök nélküli eurózóna fölé.
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
