szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Először vizsgálta az Európa Tanács emberkereskedelem elleni szakértői csoportja, hogy milyen lépéseket tett Magyarország az emberkereskedők elleni fellépés jegyében. A jelentést pénteken mutatják be.

A jelentést az Európa Tanács emberkereskedelem elleni egyezménye alapján készítették, amely Magyarországon 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. Ezután nem egészen egy évvel a szakértői csoport kérdőívet intézett a magyar hatóságokhoz, majd tavaly nyáron el is látogattak Magyarországra. A végleges jelentést márciusban fogadták el.

A körülbelül 60 oldalas, a kormány észrevételeit is tartalmazó dokumentum méltatja a magyar hatóságok lépéseit, egyebek mellett azt, hogy az egyezménynek megfelelően büntetendővé tették az emberkereskedelmet. A jelentés összefoglalójából kiderül ugyanakkor, hogy a büntető törvénykönyvnek a rabszolgaságot és az ahhoz hasonlító tényállásokat, valamint a szolgasorban tartást is tartalmaznia kellene az emberkereskedelemmel összefüggésben.

Pozitívan nyugtázza a jelentés, hogy 2008 óta két nemzeti stratégia is született az emberkereskedelem elleni fellépés jegyében, hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ezek megvalósításához a magyar hatóságoknak megfelelő anyagi forrásokat is hozzá kellene rendelniük.

Ugyancsak dicsérik azt, hogy Magyarországon kommunikációs kampány zajlott az emberkereskedelem ellen és a társadalom figyelmének felhívása érdekében.

Az Európa Tanács sajtóközleménye szerint a jelentés több hiányosságra is rámutat. Nem születtek hatékony intézkedések annak felderítésére, hogy a menekültek és szabálytalan bevándorlók között vannak-e emberkereskedők áldozatai.

A szakértők szerint a gyermekáldozatokat is jobban kellene támogatni, mert a szakértői csoport úgy véli, hogy rendszeresen tűnnek el gyermekek gyermekvédelmi intézményekből, gyakran alig 48 órával érkezésük után. A kormány ehhez azt a megállapítást fűzte, hogy a gyermekvédelmi törvény a bevándorlókra és menekültekre is vonatkozik, a kísérő nélküli kiskorúakat pedig gyermekotthonokban kell elhelyezni, de szabad mozgásuk nem korlátozható, ezért nyitottak a javaslatokra, ha a szervezet rendelkezik ezen a téren bevált tapasztalatokkal.

A közlemény szerint az emberkereskedelem elleni szakértői csoport a hiányzó adatok miatt azt gyanítja, hogy Magyarország nem ad a törvényben előírtaknak megfelelő, úgynevezett felépülési és gondolkodási időszakot, amelynek legalább 30 napnak kellene lennie. Ez arra szolgál, hogy az esetleges áldozat mérlegelhesse helyzetét, kikerüljön az emberkereskedők befolyása alól, és dönthessen, hogy együttműködik-e a magyar hatóságokkal. Ez idő alatt az áldozatokat nem lehet kiutasítani. Az ET szakemberei szerint kevés a magyarországi adat az azonosított áldozatokról, és arról, hogy honnan származnak.

A szakértők elégtelennek tartják a romák integrációjára tett erőfeszítéseket, holott a magyarországi emberkereskedelem áldozatainak 40 százaléka, a szexuális kizsákmányolás áldozatainak pedig nagy többsége közülük kerül ki.

Hiányolja emellett az ET szakértői csoportja azt is, hogy az ügyészséget nem képzik külön az emberkereskedelmi ügyekre, és erre a témára szakosodott ügyészek sincsenek.

Ehhez a Legfőbb Ügyészség hozzáfűzi, hogy az új büntető törvénykönyv életbe lépése előtt az ügyészek átfogó büntetőjogi képzésen vettek részt, amely különös figyelmet szentelt az emberkereskedelem témakörének, emellett pedig 2016-ra is elkészült már a képzési terv, melynek egyik témája ez lesz.

A jelentésben úgy vélik, hogy nem kap kellő figyelmet az egyre növekvő belső emberkereskedelem sem.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!