A szigorítás után a skandináv ország bevándorlási hivatala megtagadhatja, hogy olyan menedékkérőkkel foglalkozzon, akik biztonságosnak tekinthető államban rendelkeztek korábban tartózkodási engedéllyel. A biztonságosnak tekinthető államok listáját pedig a norvég belügyminisztérium határozhatja meg.

Erna Solberg miniszterelnök korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a norvég-orosz határon, a storskogi átkelőnél beutazók között igen kevesen vannak azok, akik valóban polgárháborús országból érkeznek. Sokuk ehelyett oroszországi tartózkodási engedéllyel rendelkezik, így őket lehetőség szerint már a határsorompónál ki kell utasítani.

A megváltozott szabályok alapján kiszélesítették a hatóságok jogkörét arra, hogy őrizetbe vehessék, illetve őrizetben tarthassák azokat a külföldieket, akiknek menedékkérelmével várhatóan nem foglalkozik majd a bevándorlási hivatal.

A törvénymódosítás mellett a norvég parlament egy 18 pontos tervben is megegyezett. Utóbbi olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek alapján az elutasított menedékkérőket gyorsabban küldhetik vissza a származási országaikba. Norvégia ehhez közvetlen járatokat is szervez az érintett államokba. Az intézkedések között szerepel az is, hogy pénzügyi szempontból tegyék kevésbé vonzóvá a migránsok számára Norvégiát. Megnehezítik a családegyesítést is, illetve a tartózkodási engedélyeket gyakrabban állítják ki „csak” határozott időre.